Tudományos m?helyek

Az Országos Széchényi K?nyvtár a magyar vonatkozású írott emlékek ?rhelye. A k?nyvtár feltárási, ?rzési és szolgáltatási feladatai mellett rendkívül sokrét? tudományos tevékenységet is folytat. Az intézmény munkatársai k?zt t?bb akadémiai és számos egyetemi doktor található, mellettük a tudományos fokozattal nem rendelkez? munkatársak mintegy 10%-a foglalkozik rendszeresen kutatással.

Az OSZK tudományos k?nyvtárként a magyar vonatkozású humántudományi kutatások kiinduló forrásgy?jteménye. Bels? kutatásainak, kutatóprojektjeinek els?dleges alapja a k?nyvtár páratlan állománya, illetve a retrospektív nemzeti bibliográfiai számbavétel. Ezért a nemzeti k?nyvtárban folyó kutatások irányát, illetve a reájuk épül? szakmai kiadványok tematikáját a gy?jtemények eleve meghatározzák.

K?nyvt?rténeti, sajtót?rténeti, nyomdat?rténeti kutatások

A nemzeti k?nyvtárban, illetve egyéb magyarországi k?nyvtárakban és levéltárakban fennmaradt kódext?redékek felkutatása, feldolgozása; Kódexkatalógusok készítése; A k?zépkori magyarországi k?nyvkultúra t?rténetének szisztematikus kutatása.
Az 1801 el?tt nyomtatott nyelvi és területi hungarikumok, illetve régi magyarországi nyomtatványok bibliográfiai feltárása, számbavétele; A korszakra vonatkozó k?nyvt?rténeti és m?vel?dést?rténeti kutatások folytatása.
Nyomdat?rténeti kutatások és eredményeik publikálása, ill. adatbázisba szervezése a kezdetekt?l 1850-ig.
Az 1801-1920 k?z?tti id?szakban retrospektív k?nyvt?rténeti alapkutatás, nemzeti bibliográfiai feltáró munka, k?nyv-, és kiadót?rténeti kutatások (k?ztük k?nyvkereskedelemre, k?nyvkiadásra és olvasást?rténetre vonatkozó adatokkal).
Sajtót?rténeti kutatások: a kezdetekt?l 1920-ig megjelent id?szaki kiadványok retrospektív nemzeti bibliográfiai tételeinek létrehozása, valamint a k?nyvtári alapkutatásokra épülve, az 1850 utáni id?szak kiterjedt sajtóiparára (kereskedelem, cégt?rténet, cenzúra, stb.) vonatkozó kutatások.

Irodalomt?rténeti, t?rténettudományi és általános m?vel?déstudományi kutatások

Irodalomt?rténeti, t?rténettudományi és általános m?vel?déstudományi kutatások az OSZK szakk?nyvtári feladatainak megfelel?en (ide értve a magyarságtudományi kutatásokat is).

A Kül?ngy?jteményi tárak speciális gy?jteményeire épül? kutatások

A Kül?ngy?jteményi tárak speciális gy?jteményeire épül? kutatások (színházt?rténeti, zenet?rténeti, térképt?rténeti kutatások, kézirat, régi nyomtatványok, plakát, fotó, egyéb kisnyomtatvány, stb.).

K?nyvtártudományi kutatások

Az intézmény az 1950-es évek kezdetét?l a hazai k?nyvtártudományi kutatások legjelent?sebb m?helye. A K?nyvt?rténeti és K?nyvtártudományi Szakk?nyvtár gy?jteményére alapozva kiemelt figyelmet fordítunk a k?nyvtárak és a társadalom k?z?tti kapcsolat és az országos k?nyvtári rendszer m?k?désével kapcsolatos kutatásokra, a hazai és nemzetk?zi k?nyvtári trendek feltárására és ?sszehasonlító elemzésére. A k?nyvtárak fejlesztéséhez kapcsolódóan rendszeresen készítünk elemzéseket az országos k?nyvtári rendszer vonatkozásában (ODR, KSZR, RKSZR). Igyekszünk nyomon k?vetni és a magyar k?nyvtárosok felé k?zvetíteni a külf?ldi k?nyvtárak legjobb gyakorlatait.
Kiterjedt nemzetk?zi kapcsolatrendszerünknek k?sz?nhet?en t?bb nemzetk?zi kutatási projektben is k?zrem?k?dtünk az elmúlt években. (pl. PLACE projekt)
Az Országos Széchényi K?nyvtár kiemelt feladataként kezeli a hazai olvasáskutatások végzését és koordinálását. évtizedek óta rendszeresen elemezzük a magyar lakosság olvasói és k?nyvtárhasználati szokásait.

Bolyai-?szt?ndíjasok az OSZK-ban

Bíró Csilla:Andreas Pannonius énekek éneke-kommentárja
Az ?szt?ndíj id?tartama: 2014. szeptember 1. – 2017. augusztus 31.

Az ?szt?ndíjam segítségével Andreas Pannonius (1420 k?rül – 1472?) magyar származású, itáliai karthauzi szerzetes kéziratban fennmaradt, latin nyelv? énekek éneke-kommentárjának (Expositio super Cantica canticorum) jegyzetekkel ellátott kritikai kiadását szeretném megvalósítani. Az Országos Széchényi K?nyvtár Kézirattára ?rzi azt a 16. század eleji papírkódexet, amely egyedüliként, egy példányban tartotta fenn Andreas Pannonius kommentárját. Andreas Pannonius kommentárja mind a magyar, mind az európai énekek éneke-exegézisben kitüntetett helyet foglal el. Az el?bbiben azért, mert a legkorábbról fennmaradt, magyar származású íróhoz k?thet? kommentár, az utóbbiban pedig azért, mert m?ve alapkoncepciójával, miszerint a kommentárt Sz?z Mária Szepl?telen Fogantatása tanának védelmébe állította, egyénit és újat alkotott. Az Expositio super Cantica canticorumon kívül nem ismerünk olyan kommentárt, amely versr?l versre haladva, k?vetkezetesen a Szepl?telen Fogantatással hozta volna ?sszefüggésbe az énekek énekét. Ennek az egyedi jellemz?nek a hangsúlyozása céljából a kritikai kiadás elkészítésével párhuzamosan tervezem az énekek éneke verseinek értelmezése során kibontakozó Mária-kép jellemz?inek bemutatását és ezzel kapcsolatban a Szepl?telen Fogantatás tanának védelmében írt kommentárrészletek forráselemzését.

Boreczky Anna: Az illusztrált Apollonius. Egy k?zépkori sikert?rténet alakváltozatai
Az ?szt?ndíj id?tartama: 2014. szeptember 1. – 2016. augusztus 31.

Apollonius türoszi király mesés históriája (Historia Apollonii regis Tyri) a 4–5. századtól kezd?d?en a 16–17. századig élénken foglalkoztatta az emberek fantáziáját. Az eredeti kés?-antik családregény gazdag jelentésrétegei révén a mindenkori olvasók?z?nség érdekl?désének és igényeinek megfelel?en formálható, minden bizonnyal nem csak írott, hanem szóbeli k?zlés révén is terjedt alapt?rténet volt. Korai változata a f?h?s, Apollonius odüsszeiájaként volt érthet?, mik?zben a kora-keresztény n?i szentek legendáinak elemeit is magába foglalta. A k?zépkorban eleinte morális példázatként és t?rténeti sz?vegként olvasták, kés?bb a keresztes hadjáratok és az útleírások irodalmának motívumaival gazdagodott, míg végül szerepl?i a kés?-k?zépkori lovagregény h?seinek és h?sn?inek jelmezét ?lt?tték magukra.
Népszer?ségének megfelel?en a Historia Apollonii kül?nb?z? sz?vegváltozatainak és k?zépkori fordításainak kiterjedt irodalma van, ugyanakkor a m? k?zépkori illusztráció-t?rténetének feltárására mind ez idáig nem került sor. Kutatásom ezt a hiányt igyekszik pótolni. Munkám kiindulópontját a regény legkorábbi ismert illusztrációsorozata képezi, mely egy, az Országos Széchényi K?nyvtárban ?rz?tt 11. századi kódext?redékben (Cod. Lat. 4) maradt ránk. Az Apollonius-illusztrációk k?zépkori alakváltozatainak vizsgálata a g?r?g-római m?vészetnek a k?zépkorban bet?lt?tt szerepér?l az általánosan elfogadott vélekedéseknél jóval érzékenyebb képet fest, és rávilágít az antik kultúrának a reneszánsz megjelenése el?tti folyamatos, egyben folyamatosan változó jelenlétére.

Dalloul Zaynab: Jani Pannonii Opera quae manserunt omnia kritikai kiadása
Az ?szt?ndíj id?tartama: 2015. szeptember 1. – 2018. augusztus 31.

Doktori disszertációm témája egy 18. századi erdélyi filológus és kommentátor, Kovásznai Sándor Janus Pannoniushoz írt kritikai apparátusának kiadása volt, a reneszánsz kommentárt?rténet kontextusában elhelyezve. A doktori témámhoz kapcsolódóan részt vállaltam a Mayer Gyula és T?r?k László nevével fémjelzett Janus Pannonius ?sszes M?vei kritikai kiadásának harmadik k?tetében.
Janus Pannonius a magyarországi neolatin irodalom egyik legjelent?sebb alakja, akit hosszú id?kig szinte egyedüli magyar k?lt?i tehetségként Európában elismertek, a modern kritikai filológia viszont egészen a XIX. század végéig szinte csupán a klasszikus szerz?kre koncentrált. Huszti József és ábel Jen? elévülhetetlen érdeme, hogy a témában monografikus igény? munkát, továbbá sz?vegk?zléseket jelentettek meg, és ezzel elindították az európai színvonalú Janus-kutatást a XIX-XX. század fordulóján. Mindemellett sajnos a mai napig nem készült el Janus Pannonius teljes sz?vegkorpuszának kritikai kiadása. A harmadik k?tet tenné befejezetté a korpuszt, amellyel a magyarországi neolatin kritikai filológia egy csaknem évszázados hiányt pótolna.

A kutatócsoportban vállalt feladatom: ?t nagyobb dicsk?ltemény feldolgozása a klasszikus sz?vegkontextus tükrében, valamint a feldolgozás során felmerül? új eredmények publikálása.

Ekler Péter: Az ókori g?r?g és római irodalom mint eszmény és el?kép Augustinus Moravus Olomucensis (1467–1513) életm?vében
Az ?szt?ndíj id?tartama: 2013. szeptember 1. – 2016. augusztus 31.

A kutatási program keretében – a XV-XVI. század fordulóján Magyarországon, Budán tartózkodó – Augustinus Moravus (?Olmützi ágoston”) teljes életm?vét kutatom; célom, hogy a m?vek alapos vizsgálatával feltárjam, bemutassam és elemezzem Augustinus Moravusnak az ókori g?r?g és római irodalom iránti érdekl?dését, az általa olvasott és a mások számára k?vetésre ajánlott klasszikus auktorok sz?vegeihez, szellemiségéhez f?z?d? viszonyát.
Kiss Farkas Gáborral k?z?sen 2013. november 13-án nemzetk?zi konferenciát rendeztünk Augustinus halálának 500. évfordulója alkalmából. A tanulmányk?tet 2015 júliusában jelenik meg (Augustinus Moravus Olomucensis. Proceedings of the International Symposium to Mark the 500th Anniversary of the Death of Augustinus Moravus Olomucensis (1467–1513). Edited by Péter Ekler and Farkas Gábor Kiss (MTA BTK ITI–OSZK, Budapest, 2015, 216 p.). A kutatási program lezárása után angol nyelv? monográfiában kívánom k?zzétenni a vizsgálatok eredményét.

Kertész Balázs: Laskai Osvát. Egy európai hír? magyar ferences a k?zépkor végén
Az ?szt?ndíj id?tartama: 2014. szeptember 1. – 2017. augusztus 31.

A ferences rend szigorúbb, obszerváns ágának 1448-ban megalakult magyarországi vikáriája a 15. század második felére a Magyar Királyság legnagyobb szerzetesk?z?sségévé vált. T?rténetének egyik meghatározó alakja Laskai Osvát (?1511) volt, akit háromszor is megválasztották vikáriusnak (1497, 1499, 1507).
Kor- és rendtársához, Temesvári Pelbárthoz (?1504) hasonlóan Osvátot is els?sorban prédikációíróként tartjuk számon. A Biga salutis (Az üdv?sség kétkerek? szekere) k?z?s címet visel?, a teljes egyházi évet fel?lel? beszédgy?jteménye három k?tetb?l áll: a szentek ünnepeire készített beszédek (Sermones de sanctis) el?sz?r 1497-ben, a vasár- és ünnepnapokra írt sermók (Sermones dominicales) el?sz?r 1498-ban, a nagyb?jti id?szakra szánt gy?jtemény (Quadragesimale Bige salutis) el?sz?r 1501-ben jelent meg nyomtatásban. E sermóciklusok Európa-szerte ismertté váltak: az els? két k?tet 1516-ig 5-5, a harmadik k?tet 1515-ig három kiadást ért meg, mindegyik kiadás a Strasbourg melletti Hagenauban látott napvilágot. Gemma fidei (A hit bimbója) cím? negyedik gy?jteménye, amely egy újabb nagyb?jti sermóciklus, egyszer jelent meg, 1507-ben, szintén Hagenauban.
Osvát írta Temesvári Pelbárt Aureum rosarium theologiae (A teológia arany rózsakertje) cím? négyk?tetes dogmatikai enciklopédiájának negyedik k?tetét. Mind a négy k?tet megjelent nyomtatásban (1503, 1504, 1507, 1508).
A 15. század legvégén került sor a vikária felépítését és m?k?dését meghatározó konstitúciók írásba foglalására. Az 1499-ben elfogadott rendelkezések ?sszeállításában Osvát d?nt? szerepet játszott. A legújabb kutatások szerint valószín?leg Osvát írta a magyarországi obszerváns ferencesek krónikájának 1501-ig terjed? részét. Emellett tudunk Kapisztrán Jánosról írt munkájáról is, ez azonban elveszett.
A Bolyai ?szt?ndíjjal támogatott kutatás célja egy, az eddigi ismereteket ?sszegz? és az új eredményeket bemutató Laskai Osvát-monográfia elkészítése.

Az intézményi ?sszetett tudományos munka szakmailag is, reprezentativitásában is magas színvonalon felel meg mind a magyar mind a nemzetk?zi tudományos elvárásoknak. Az intézmény kutatói – a mindenkori tudományos stratégiának megfelel?en – arra t?rekszenek, hogy a Nemzeti K?nyvtár tudományos arculatát ne pusztán múltbéli éthosza határozza meg. A k?nyvtár, amely a ?nemzet emlékezete”, ahogyan az intézményre gyakorta hivatkozni szokás, nem lehet ugyanis egyfajta passzív emlékezet csupán, de sokkalta inkább egy aktív, kulturális emlékezet letéteményesévé kell, hogy váljék.

A min?sített kutatók az intézmény Tudományos Bizottságának tagjai, mely grémium a f?igazgató tudományos ügyekben illetékes tanácsadó testülete. Ez a testület d?nt az éves vagy annál hosszabb bels? kutatási projektekr?l, azoknak az intézményi stratégiához illesztésér?l.

A tudományos partnerségen alapuló, kiterjedt kutatási eredmények, illetve a rendkívül sokrét? állományra épül? értékelések, egyéni kutatások révén munkatársaink folyamatosan jelen vannak a hazai és nemzetk?zi tudományos életben. (ld. Munkatársaink publikációi)

A forrásérték? alapkutatások és az ezekre épül? bels? tudományos értékel? munkák eredményeit - évtizedekre visszamen?leg - a nemzeti k?nyvtár igényes kiadványaiban tesszük k?zzé. A k?nyvtár aktív szerepet vállal a tudástársadalomban, és a korszer? szolgáltatás-fejlesztés mellett a gy?jteményeire vonatkozó egyedi feltáró és értékel? kutatómunka min?ségi publikálására is komoly hangsúlyt fektet (ld. Kiadványok).

A k?nyvtár tudományos stratégiájának megfelel?en a tudományos kutatáshoz és a publikációkhoz társulnak az intézményi tudományos konferenciák és ülésszakok, vendégkonferenciák, illetve egyéb kapcsolódó rendezvények (pl. intézményi nagykiállítások, k?nyvbemutatók, tematikus honlapok, stb.) eredményei is.

A saját állományra vonatkozó tudományos feltáró munkák a gy?jtemények kincseit, egyes szegmenseit vagy unikális darabjait tudományos igénnyel értékel? kutatások és a partnerségben megvalósuló kutatási projektek a nemzeti k?nyvtár tudományos rangját, munkatársainak szakmai elismertségét n?velik. A kulturális meg?rzés és fogyasztás k?z?tt, a tudományos igény? teremtés, vagyis a kutatási eredmények egyik alapfeltétele a rangos szakért?i csoportok m?k?dtetése, a nemzeti k?nyvtár tudományos rangjának meg?rzése.