T?rténet

Nyomtatóbarát változatPDF változat

Gróf Széchényi Ferenc Nemzeti K?nyvtárunk, az Országos Széchényi K?nyvtár létrej?ttét egy hazafias érzés?, felvilágosult mágnásnak, gróf Széchényi Ferencnek (1754-1820) k?sz?nhette, aki a régi nemzeti k?nyvkincset országszerte és külf?ld?n nagy anyagi áldozatvállalással felkutatta, és gy?jteménnyé egyesítette, majd k?zhasználatra bocsátotta. 1802. november 25-én kelt a k?nyvtár alapító okmánya, melyet egy nappal kés?bb a király is meger?sített. Magyarország els? nyilvános nemzeti k?zgy?jteménye és k?zintézménye a k?vetkez? évben nyílt meg az olvasók és kutatók számára. A gy?jtemény mintegy 13.000 nyomtatott k?nyvet, 1200-nál t?bb kéziratot, sok száz térképet, címerképet, metszetet és pénzérméket tartalmazott. Ez utóbbiak már a humanista bibliotékákban is jelen voltak, ún. járulékos gy?jteményként, ahogy az MTA K?nyvtárához, vagy a párizsi nemzeti k?nyvtárhoz ma is szorosan hozzátartozik az éremgy?jtemény.

A magyar társadalom részér?l hamarosan megindult az adományozás. A k?nyvtári dokumentumok mellett a bibliotéka gy?jt?k?rébe nem illeszthet? nagy mennyiség? tárgyat (érceket, k?zeteket, ásványokat, kézm?ipari remekeket, ipari és néprajzi objektumokat, fegyvereket stb.) is ajándékoztak az új intézménynek. Ez utóbbiak számára – a nádor kezdeményezésére – alapította meg a magyar országgy?lés az 1808/VIII. t?rvénycikkel a Magyar Nemzeti Múzeumot, mely tárgytípusok szerint kül?nb?z? tárakra (osztályokra) tagolódott.

Az eltér? alapítású, kül?nb?z? jogállású, gy?jt?- és feladatk?r? két társintézmény 1846-tól t?bb ütemben k?lt?z?tt be az addigra felépült Múzeum-palotába és k?z?s f?igazgatóság alatt fejl?d?tt tovább.1949-ben a k?nyvtár kivált e k?z?s f?igazgatóság keretéb?l, s utóbb, helyileg is elkül?nülve a múzeumtól, felk?lt?z?tt a Budavári-palota F épületébe (1985).

Széchényi Ferenc egészen haláláig gyarapította a Nemzeti K?nyvtárat. Kül?nb?z? magánszemélyek, k?z?sségek (társulatok, káptalanok, kanonokok, konventek,városok stb.) és vételek (sokáig Széchényi Lajos alapítványa) útján szintén b?vült a téka: a Széchényi-állomány mellett a Jankovich-, az Illésházy-, a Horvát István-gy?jteménnyel, a Batsányi-, a K?lcsey-, a gróf Sándor Móric-k?nyvtárral, V?r?smarty, Pet?fi, Arany János és más jelent?s írók, k?lt?k, valamint tudósok és politikusok dokumentumaival, Todoreszku Gyula és Horváth Aranka régi magyar k?nyvgy?jteményével (1919), gróf Apponyi Sándor külf?ldi hungarika-gy?jteményével (1925), a bécsi udvari k?nyvtárból 1932-ben visszakerült 33 k?zépkori kódexszel (pl. Anonymus Gesta Hungaroruma, a Képes Krónika, 16 darab corvina), s a 20-21. század folyamán is számtalan hagyatékkal, kéziratos k?tettel, levelekkel, fényképekkel, ún. kisebb kéziratokkal, s?t újabb kódexekkel és nyelvemlékekkel. Ezen kívül nyomdai k?telespéldányok is gazdagították, mert egy udvari kancelláriai rendelet már 1802-ben felruházta k?telespéldány-joggal. Utóbb ezt a jogosultságot helytartótanácsi, majd t?rvényi szinten t?bbsz?r meger?sítették (1804. 1897. 1929. stb.) Mind a k?nyvtár, mind a múzeum 1879-t?l lett állami k?ltségvetési szerv, amely fontos lépés volt a téka további n?vekedése szempontjából.

A sokáig adományozónként elkül?nülten tárolt dokumentumok egységes gy?jteménnyé formálása, valamint dokumentumtípusok szerinti szétválasztásának és feldolgozásának megindítása a harmadik k?nyvtár?r, Mátray Gábor nevéhez f?z?dik. (Korábban egyedül a Széchényi-féle k?nyvekr?l és kéziratos munkákról készült nyomtatott katalógus.) Id?vel t?bbsz?r változott a katalogizálás és a jelzetadás módja, mígnem kialakult a mai rendezett állomány, melynek nagysága mára elérte a 10 millió egységet.

A múzeumban tárgytípusonként, társintézményében, a bibliotékában dokumentum-típusonként j?tt létre t?bb osztály: a k?nyvgy?jtemény; az ?nállósult Kézirattár (1860 k?rül), melyhez 1882-t?l fényképgy?jtemény is csatlakozott; a családi archívumokból és egyéb okleveles anyagból kialakult Levéltár (1882); a hírlapokat és a folyóiratokat fel?lel? Hírlaptár (1884). A 20. században létesült a Zenem?tár (1929), a Régi Magyar K?nyvtár (1934); az Aprónyomtatvány Tár (1935), a Térképtár (1939), a Színházt?rténeti Tár (1949); az 1980-as évek elejét?l folyamatosan gyarapodva az 1996-ban megnyitott OSZK múzeum, majd a tárgyi címergy?jtemény (20. század vége - 21. század eleje).

A nemzeti téka gyarapítását és bibliográfiai feldolgozását végz? osztályok, valamint az állományvédelmet biztosító m?helyek a 20. században j?ttek létre. A hungaricumok gy?jtése mellett pedig1952-t?l egyéb országos feladatok is hárultak a k?nyvtárra: a k?zponti katalógus létrehozása, a k?nyvtárk?zi k?lcs?nzés és a nemzetk?zi k?nyvforgalom szervezése, majd a vári felk?lt?zés után a kül?nféle évfordulókhoz, látogatásokhoz (pl. II. Erzsébet angol királyn? magyarországi tartózkodásához) és rendezvényekhez kapcsolódó id?szaki kiállítások gondozása, vagy a digitális k?nyvtár és képarchívum megteremtése és m?k?dtetése.

A k?nyvtár látogatását, a kutatók kiszolgálását ugyan korlátozottan, de szinte a kezdetekt?l igyekeztek biztosítani a munkatársak valamelyik munkaszobában. Kül?n olvasóterem csak 1866-ban létesült, 1950 után pedig ?nálló hírlapolvasó termet alakítottak ki. A Budavári-palotában már t?bbféle olvasóterem biztosítja az olvasók és kutatók nyugodt munkáját.

A rendezett állomány, valamint a szabályszer? m?k?dés a tudományos kutatást szolgálta és szolgálja ma is, melybe már a kezdetekt?l bekapcsolódtak a k?nyvtár munkatársai. Ez irányú tevékenységüket a k?nyvtárt?rténeti és bibliográfiai kiadványok sorozata, számos k?nyv és tanulmány, valamint az 1876-ban a Nemzeti K?nyvtár saját kiadásában megindított, máig fennálló Magyar K?nyvszemle cím? k?nyvtártudományi folyóirat tanúsítja.
 



中文无码肉感爆乳在线_中文有码无码人妻在线_中文字幕av高清片