Színházt?rténeti Tár

Nyomtatóbarát változatPDF változat

Pietro Travaglia díszletterveA Színházt?rténeti Tár az ország legnagyobb magyar színházi forrásgy?jteménye.

Gy?jti mindazokat a k?nyvtári jelleg? dokumentumokat, amelyek ?sszefüggnek a magyarországi, illetve a határon kívüli magyar vonatkozású színjátszással, egyúttal a színháztudomány országos szakk?nyvtára. Feladata a szerzeményezés, a Tár gy?jteményeinek gondozása, feldolgozása és a kutatók rendelkezésére bocsátása.

Itt kereshet?k els?sorban a magyar színházt?rténet alapvet? forrásai, a múlékony színházi el?adást r?gzít?, meg?r?kít? és felidéz? m?alkotások, papíralapú dokumentumok.

Beszélgetés a Klub Rádióban a Tárat vezet? Dr. Sirató Ildikóval.

 

Részletes ismertet?

Az els? magyar énekesjáték bemutatójának színlapja

Az OSzK Színházt?rténeti Tára 1949-ben vált a nemzeti k?nyvtár ?nálló osztályává, gy?jteményeinek gy?kerei azonban a k?nyvtár alapításáig nyúlnak vissza. Kezdetben a gyarapodás hosszú ideig magángy?jt?k szorgalmának volt k?sz?nhet?. K?zéjük tartozott Bayer József (1851–1919), a magyar színjátszás els? t?rténetírója, id. Szinnyei József (1857–1943), a k?nyvtár Hírlaptárának egykori vezet?je és két színész, Fáncsy Lajos (1809–1854) és Rakodczay Pál (1856–1921) is. Munkájuk eredményeképpen a k?nyvtár állománya jelent?s mennyiség? kézirattal, színlappal, színházi zsebk?nyvvel gazdagodott. Szigligeti Edének (1814–1878), a Nemzeti Színház kiváló író-rendez?-dramaturg-igazgatójának kéziratos színdarabgy?jteménye, Egressy Gábornak (1808–1866), az els? nagy magyar Shakespeare-színésznek, valamint Molnár Gy?rgy színész-rendez?nek (1830–1891) és Krecsányi Ignác színigazgatónak (1844–1923) a hagyatéka kizárólag színházi dokumentumokat tartalmazott.

A színészett?rténeti anyag a századfordulóig teljesen beleolvadt a k?nyvtár állományába, leginkább a Kézirattár gy?jteményébe. Teljesnek mondható komplex színházi gy?jtemény el?sz?r 1900-ban került a k?nyvtárba: a szomolnoki német m?kedvel? színtársulat 18–19. századi forrásai. E források ?sszetétele – kéziratos sz?vegk?nyvek, nyomtatott példányok, iratok, jegyz?k?nyvek, inventáriumok, levelezés, színpadtechnikai utasítások stb. – már jelezte azokat a tartalmi és formai problémákat, amelyek t?bb európai nemzethez viszonyítva megkésve ugyan, de halaszthatatlanná tették az ?nálló gy?jtemény létrehozását.

1945-ben a Nemzeti Színház K?nyvtára és Múzeuma gy?jteményei, majd 1949-ben, a színházak államosítását k?vet?en hatalmas színházi k?nyvtárak, irattárak, nagy mennyiség? színlap- és képanyag került a nemzeti k?nyvtár állományába. A második világháborút sértetlenül túlél? színházi k?nyvtárak (a Nemzeti Színházé, a Vígszínházé, a Népszínházé) és a színházi élethez kapcsolódó intézmények (ügyn?kségek, nyugdíjintézetek stb.) gy?jteményeinek mennyisége és sajátos jellege sürget?vé tette a Tár életre hívását. Ezek színházankénti egysége tartalmilag nem volt megbontható, az egynem?, ?sszetartozó anyagokat -nem lehetett formai szempontok alapján beolvasztani a t?rzsállományba. A színházt?rténet-írás a színházi el?adás mulandó jellege, egyszerisége miatt kül?n?sen, az átlagosnál szorosabb és k?zvetlenebb módon k?t?dik a színházt?rténeti gy?jtemények anyagához, az ?sszegy?jt?tt t?rténeti anyag min?ségéhez és mennyiségéhez. A mulandóságból kimentett értékek meg?rzése, ápolása, feltárásának m?vel?dést?rténeti és tudományos fontossága adja a Színházt?rténeti Tár igazi jelent?ségét.

A kül?nféle forrástípusoknak megfelel?en a Tár gy?jt?k?re és gy?jteményeinek felépítése a k?vetkez?:

  • a Magyarországon készült, valamint a külf?ldi magyar vonatkozású kéziratos, sokszorosított vagy nyomtatott színm?vek, sz?vegk?nyvek, valamint a színházi használat nyomait ?rz? példányok, amelyek a Sz?vegk?nyvtárban találhatók
  • a prózai, a zenés és a táncszínház, valamint a színház rokonterületeinek (kabaré, orfeum, cirkusz, mutatványosok, látványosságok stb.) színlapjai, plakátjai, m?sorfüzetei és egyéb kisnyomtatványai, amelyek a Színlap- és Aprónyomtatvány-gy?jteményben találhatók
  • a színházzal kapcsolatos képi dokumentumok: eredeti és sokszorosított grafikai lapok, díszlet- és jelmeztervek, színházi fényképek, amelyek a Grafikai és Szcenikai Gy?jteményben, illetve a Fotógy?jteményben találhatók
  • a színházt?rténeti kutatás számára forrásérték? kéziratos, kis példányszámban sokszorosított, illetve géppel írott dokumentumok, hagyatékok, amelyek a Színházi Kézirat- és Irattárban találhatók

E gy?jtemények mellett a tárban használható a mintegy 8.000 k?tetes színházt?rténeti szakk?nyvtár és az OSzK t?rzsállományából kihelyezett színházi folyóiratok.

Az Országos Széchényi K?nyvtár Színházt?rténeti Tárának gy?jteményét az Osiris Kiadó által megjelentetett reprezentatív album dokumentálja: Színházt?rténeti képesk?nyv. Szerk. Belitska-Scholtz Hedvig, Rajnai Edit, Somorjai Olga. Budapest, 2005. 389 p.

 

Sz?vegk?nyvtár

Massimo Bontempelli Dea cím? komédiájának rendez?példánya

A k?zel 55.000 k?tetet számláló gy?jteményben kb. 45.000 magyar és tízezer idegen nyelv? sz?vegk?nyv található. A színházi sz?vegk?nyvgy?jtemény kül?nlegessége, hogy túlnyomó része olyan példány, amely, legyen bár kézirat, gépirat vagy nyomtatvány, a színházi használat nyomait mutatja, azaz rendez?-, súgó- és ügyel?példány, kellék- és világítási utasításokat tartalmazó lap, vagy az 1833–1867 k?z?tti id?szakból származó v?r?ssel s?r?n meghúzott cenzúrapéldány. A rendez?példányok a gy?jtemény legértékesebb kincsei nagy magyar rendez?k (Szigligeti Ede, Egressy Gábor, Paulay Ede, Molnár Gy?rgy, Hevesi Sándor, Németh Antal és a t?bbiek) munkájának írásos emlékét ?rzik.

A 18–20. század színházi k?nyvtáraiból származik a sz?vegk?nyvek jó része: az Esterházyak k?nyvtárából a 18–19. századi librettók, a pesti és budai német színházakból a korai nyomtatványok és kéziratok. Szinte teljesnek mondható a Nemzeti Színház és a Vígszínház, az Operaház, a Népszínház és a Thália Színház, a Vidám Színpad és a József Attila Színház m?sork?nyvtára. A magyarországi színházak m?sora a kabaréjelenetekt?l a tragédiákig, a bulvárszerz?kt?l a világirodalom klasszikusaiig végtelen stílus- és m?fajgazdagságban tükr?zi a színházi repertoárok sokszín?ségét, a rendez?i és fordítói koncepciók változatosságát.
A sz?vegk?nyvtár kétségkívül leggazdagabb együttese a Nemzeti Színház k?nyvtára. Ez a gy?jtemény 3.171 m?b?l, illetve 5.729 k?tetb?l áll és alkalomszer?en napjainkban is gyarapodik. Számtalan olyan darabot tartalmaz, amely a színház jogel?djének, a Pesti Magyar Színháznak 1837-ben t?rtént megnyitása el?tti id?szakból származik. A Nemzeti Színház a kés?bbiekben is t?bb alkalommal átadta a Tárnak a már lejátszott darabjainak sz?vegeit; amelyekt?l nem kívánt megválni, azok mikrofilmen kerültek a gy?jteménybe.

Jelent?ségében a Nemzeti Színházéhoz mérhet? a Vígszínház k?nyvtára. Az 1896-tól 1944-ig terjed? id?szakot reprezentáló színdarabok gy?jteménye 720 m?b?l, 1.552 k?tetb?l áll. Az együttes a színház dramaturgiája által átadott m?vekkel azóta is folyamatosan b?vül.
1952-ben került a Tárba a F?városi Levéltárból 606 k?tet nyomtatott és kéziratos színm? a pesti és budai német színházak k?nyvtárából, az 1770 és 1848 k?z?tti id?szakból.
1954-ben vette át a Színházt?rténeti Tár a Népszínház (1875–1908) k?nyvtárát, amely k?zel 1.000 tételb?l áll, és 521, a Népszínházban játszott m?vet foglal magába. 1958-ban adta át a Nemzeti Színház Krecsányi Ignác buda–temesvári színigazgató színházi k?nyvtárának 1.207 darabból álló együttesét. 1982-ben, az Operaház rekonstrukciója során 589 librettó került a gy?jteménybe, amely a zenés m?sor dokumentumaival egészíti ki a Nemzeti Színház gy?jteményét, hiszen 1884-ig, az Operaház megnyitásáig a Nemzeti Színház kéttagozatú (prózai és zenés) színház volt.
Az utóbbi három évtizedben rendszeresen gyarapodott a sz?vegk?nyvtár f?városi és vidéki színházak anyagával. Jelent?sebb mennyiséget a Várszínháztól, az állami Déryné Színháztól / Népszínháztól, a Madách Színháztól és a József Attila Színháztól kaptunk. 1984-ben Rab Antalnétól – a Nemzeti Színház súgójának ?zvegyét?l – 750 színm? került megvásárlásra. 1988-89 a "k?nny? m?faj" területér?l hozott páratlan együtteseket. Kellér Dezs? (1905–1986) hagyatéka 320 sz?veget tartalmazott, Misoga László (1895–1969) gy?jteményében pedig 771 kabarész?veg, tréfa, kuplé, jelenet gy?lt ?ssze és ?rz?d?tt meg a két világháború k?z?tti és az 1945 utáni id?szak sok-sok kabarészerz?jének a tollából.
A Sz?vegk?nyvtár dokumentumainak jelent?s része nyomtatásban soha nem jelent meg.
A Színházt?rténeti Tár Sz?vegk?nyvtára a fentiek mellett – t?rzsállományi kihelyezésként – gy?jti a színm?irodalom magyar nyelven nyomtatásban megjelent dokumentumait, valamint idegen nyelv?, ám magyar vonatkozású kiadványait is.

 

Színlap- és Aprónyomtatvány-gy?jtemény

Kínai témájú daljáték el?adásának színlapja

A Színlap- és Aprónyomtatvány-gy?jtemény ?sszesen kb. 500.000 tételt tartalmaz.

1916-ban a nagyszer? bibliográfus, id. Szinnyei József színlap- és színházi zsebk?nyvgy?jteménye került a k?nyvtár állományába.
Viszonylag átfogó, rendszeres és hihetetlen mennyiség? gyarapodást k?sz?nhetünk? az 1897-ben életbe léptetett k?telespéldány-t?rvénynek. Ett?l az id?ponttól kezdve elvileg valamennyi nyomda / kiadó k?teles minden kinyomtatott m?b?l – k?ztük a színlapokból is – bizonyos számú példányt a nemzeti k?nyvtárnak archiválásra beküldeni.
A 19–20. század fordulójáról leny?g?z? mennyiség? színlapot ?rzünk. A beszolgáltatott színlapok száma a századforduló idején évi 6.000–9.000 darab k?z?tt mozgott, a csúcsponto 1905 jelenti 10.503 színlappal. Az els? világháború idején a színlapok száma átlagosan évi 500-ra esett vissza, a két világháború k?z?tt évi 2.000 darab volt az átlag; a legalacsonyabb 1933-ban, 1.408 darabbal. Jelenleg az aprónyomtatványokkal együtt átlagosan évi 2.500 k?rüli az új bekerülések száma.
A Tár megalakulása után a Színlapgy?jtemény anyaga el?sz?r a színházak államosítását (1949) k?vet?en gyarapodott ugrásszer?en. A Nemzeti Színházból 59 k?tet, 27.376 darab érkezett, kiegészülve a Várszínháznak és a Nemzeti Színház Kamaraszínházának anyagával. Hasonló módon a Vígszínház 15.260 színlapja mellett kamaraszínházainak, a Pesti Színháznak és a Royal Színháznak, illetve más f?városi és vidéki színházaknak a dokumentumai is bekerültek a gy?jteménybe. 1954-ben az Operaház, a Népszínház, 1956-ban a Belvárosi Színház, a Magyar és az Andrássy úti Színház színlapjai érkeztek, és folyamatosan gyarapodott a gy?jtemény a határainkon kívüli magyar nyelv? színjátszás dokumentumaival. 1980-ban a Tár az Egyetemi K?nyvtártól 8.178 darab, a pesti és budai német színjátszásra vonatkozó színlapot kapott; jó részüket szép, aranyozott b?rk?tésben.
Az Operaház épületének rekonstrukciójakor színlapok és t?bb, a színlapokra támaszkodó operaházi adat-?sszeállítás került a gy?jteménybe.  2015-ben és 2016-ban a Trafó – Kortárs M?vészetek Háza 1999 és 2012 k?z?tti nyomtatványaival gazdagodott a színlap-gy?jtemény.

 

Grafikai és Szcenikai Gy?jtemény

Pietro Travaglia díszletterveA színházm?vészet látványelemeit meg?rz? képi dokumentumok gy?jteményei a hozzávet?leg 60.000 egységet számláló Grafikai és Szcenikai Gy?jteményben, valamint a Fotógy?jteményben nyertek elhelyezést.
A legrégebbi ábrázolásokat a Grafikai Gy?jtemény tartalmazza a 19. század k?zepéig egyeduralkodó színházi metszetekkel és k?nyomtatványokkal, benne Barabás Miklós, Marastoni József, Alt Rudolf m?veivel. Itt találhatók az egyedi grafikai eljárással készült lapok és a színházi karikatúragy?jtemény is. A metszetek az 1837-ben megnyitott Pesti Magyar Színház, a kés?bbi Nemzeti Színház nagy sikereit, h?sszínészeit és primadonnáit, a népszínm?vek juhászbojtárjait és betyárjait ?r?kítik meg. Az 1850-es évekt?l az egyedi grafikai eljárással készült dokumentumok szerepét egyre inkább átveszi a fénykép, amely a film és a videó megjelenéséig a színházm?vészet képi r?gzítésének legfontosabb eszk?ze volt.
A képi források k?rébe tartozik a mintegy 55.000 lapból álló Szcenikai Gy?jtemény, a díszlet- és jelmeztervek együttese. Módszeres gy?jtésük 1955-t?l kezd?d?tt, egyes alkotások azonban korábbi eredet?ek. A legels?k k?zé tartozik a Pietro Travaglia (18. sz. k?zepe–1809 után) díszletrajzait és jegyzeteit tartalmazó vázlatfüzet, mely a k?zép-európai színházt?rténet kül?nleges és egyedülálló forrása. Travaglia munkássága Esterházy Pál herceg színházaihoz (Eszterháza, ma: Fert?d, Pozsony) kapcsolódnak. A részletesen kivitelezett típusdíszlet-terveket is tartalmazó vázlatk?nyv az 1770–80-as évekb?l felidézi a korszak egyik legjelent?sebb f?úri színházának pompáját. Az 1770-es évekt?l az 1830-as évekig terjed? korszak barokk és klasszicista színházkultúrájáról vall a t?bbségében pozsonyi eredet? tervegyüttes, amelynek legszebb lapjait Carl Maurer tervezte. A korai magyar színjátszás színpadi ezermesterének, Telepi Gy?rgynek a tevékenységér?l néhány fémre festett háttérfügg?nyterv tanúskodik.
A 19. század els? feléb?l viszonylag kevés a hiteles képi forrás. A Nemzeti Színházból származó legkorábbi díszlettervegyüttes egy félb?r k?téses albumban maradt fenn, amely az 1874 és 1894 k?z?tti id?szak típusdíszletei mellett néhány cím szerint ismert el?adáshoz k?thet? tervet is tartalmaz.
Részletgazdagságban és kidolgozottságban felülmúlhatatlanok a – részben a meiningeni herceg társulatának világ k?rüli útjai, így budapesti vendégjátékai nyomán – lendületesen kibontakozó, a historizmus szellemében alkotó m?helyekb?l származó tervek és a nagy mesterek munkái. Lehmann Mór, Horn Róbert, Molnár árpád a kezdetet, Burghart ármin és Spannraft ágoston a korszak legjobb szintjét képviselik a Nemzeti Színház és az Opera jelmeztervez?jével, Kéméndy Jen?vel együtt. A 19-20. század fordulójának szcenikai gazdagsága a ?békeid?k” páratlanul színes színházi életére utal.
A 20. századi tervez?k k?zül Oláh Gusztáv, Fül?p Zoltán, Varga Mátyás, Márk Tivadar, Nagyajtay Teréz, Laczkovich Piroska, Rajkai Gy?rgy életm?vét a gy?jteményben t?bb száz terv képviseli.
1980-tól Mialkovszky Erzsébet, Vogel Eric, Vata Emil, Szeg? Gy?rgy, Jánosa Lajos, Vágó Nelly, Jánoskúti Márta, Csinády István, Fábri Zoltán, Szeitz Gizella, Bánffy Miklós, Baráth András, Csányi árpád, G?tz Béla, Fehér Miklós, Bakó József, Donáth Péter, é. Kiss Piroska, Hincz Gyula, Zeke Edit, Sch?ffer Judit, Katona Piroska, Rimanóczy Yvonne, Greguss Ildikó, Wegenast Róbert, Tordai Hajnal, Koós Iván, Bródy Vera és még számtalan magyar tervez? kisebb vagy nagyobb tervegyüttese, t?bb mint 500 kolozsvári jelmezterv és számos karikatúra került a gy?jteménybe, k?ztük Kaján Tibor és Rózsahegyi Gy?rgy munkái. Az új századforduló évtizedeiben tovább gazdagodott a gy?jtemény Gara Zoltán, Szinte Gábor, Vayer Tamás, Kézdi Lóránt, Ambrus Mari, Borcsa István és Bozó Gyula díszletterveivel, valamint Witz éva, Benedek Mari és Vágó Nelly jelmezterveivel.

 

Fotógy?jtemény

Feleky Miklós, ifj. Lendvay Márton, Pataky József és Szerdahelyi Kálmán csoportképe

A k?zel 200.000 egységb?l álló Fotógy?jtemény legkorábbi darabjait a fényképezés kezdeteit?l az 1870-es évekig készült felvételekb?l álló színházi fotóraritások jelentik. Ez a mintegy 3.000 fényképet számláló gy?jtemény tudományosan teljes egészében feltárt.
Az állomány leggazdagabb része a Nemzeti Színház, illetve a f?városi színházak m?k?déséhez k?thet?, de a vidéki színészetet is reprezentatív anyag képviseli.
Az Operaház 1980-ban kezd?d?tt rekonstrukciójakor átvett 2.529 fotó mellett három világhír? énekes, Závodszky Zoltán (1892–1976), Anday Piroska (1903–1977) és R?sler Endre (1904–1963) gy?jteménye gazdagította a Tárat.
1989-ben rendhagyó dokumentumegyüttes került a gy?jteménybe. Léka László, a Pécsi Nemzeti Színház maszkmestere, szenvedélyes színházi gy?jt? 27 albuma 9.739 képet – az utóbbi 40 év vidéki, els?sorban pécsi színjátszására vonatkozó felvételt – tartalmazott, k?ztük t?bb száz maszkos portrét. Ugyancsak ez az együttes ad átfogó képet a Pécsi Balett legjelent?sebb korszakáról.
Hatalmas, érdekes, szinte m?alkotásnak számító freskót ad az 1945 utáni színészetr?l Gobbi Hilda (1913–1988) 59 albuma, melyeket az Országos Széchényi K?nyvtárra hagyományozott.

A fotógy?jteményt hagyatékokból és aukciókon szerepl? tételekkel is gyarapítjuk, az NKA támogatásával legújabban Katkó Tamás fotóm?vész színházi felvételeinek els?, mintegy 2300 negatívból álló csomagját vásárolhattuk meg.

Reményeink szerint a k?zeli j?v?ben lehet?vé válik a színházi vonatkozású digitális fényképek gy?jtése és szolgáltatása is.

 

Színházi Kézirat- és Irattár

Az els? magyar színjátszó társaság alkotmányának részlete

A Színházi Kézirat- és Irattár 1982-t?l vált a Tárban ?nálló gy?jteményrésszé. Terjedelme mintegy 1.200 doboz irat és 1.100 k?tet kézirat. Anyaga, csakúgy mint a t?bbi gy?jteményrészé, t?bb évtizedes korábbi gy?jtés eredménye. állománya rendkívül ?sszetett és sokféle. Színházi intézmények m?k?désére, m?vészek tevékenységére, produkciók alakulására vonatkozó dokumentumokat rejt.
T?bb száz doboznyi a Nemzeti Színház és a Vígszínház irattára. Mindkett? egyedülálló anyagot tartalmaz, hiszen a Nemzeti Színház irattárának másik része 1956-ban az Országos Levéltárban megsemmisült. Az 1918-ban alakult Budapesti Színigazgatók Sz?vetségének az 1919-t?l 1942-ig terjed? id?szakból származó iratai, a nyugdíjintézeti, szakszervezeti és más intézmények irattár-t?redékei, naplók, levelek, albumok, a személyi hagyatékok a kutatás gazdag forrásanyagát jelentik.
A Színházi Kézirat- és Irattár feldolgozásának elvei és módszerei megegyeznek az Országos Széchényi K?nyvtár Kézirattárának gyakorlatával.
A kézirattípusok szerinti feldolgozás egységei a kéziratos k?nyvek (k?tetes kéziratok), a kiskéziratok vagy analekták, a levelek és a fondok.
ízelít?ül csak néhány feldolgozott fondról szólunk, hogy jelezzük a gy?jtemény gazdagságát és sokrét?ségét. Bayer József (1851–1919) színházt?rténeti anyaggy?jtése a Pest Megyei Levéltár irataiból az 1788–1841 k?z?tti évekre vonatkozóan; Pukánszkyné Kádár Jolán (1892–1989) levéltári gy?jtése (A Nemzeti Színház százéves t?rténete 1837–1937. 1-2. k?t. Bp. 1938–1940. c. munkájában nem k?z?lt iratok másolatai, tartalmi kivonatai, levéltári szignatúrái); a Nemzeti Színház eredeti irattárának maradványai: 1. az Operaház megnyitásáig, 1837–1884, illetve 2. 1885–1944-ig; Németh Antal (1903–1968) színházt?rténész, teoretikus, rendez?, a Nemzeti Színház igazgatójának pályakezdése; a Magyar Színház- és Filmm?vészeti Sz?vetség irattárának t?redéke az 1949–1959-es évekb?l; Miklósy Gyula (1839–1891) színész, színigazgató személyére és m?vészi pályájára vonatkozó dokumentumok és tárgyi emlékek másolata (naplója nemcsak Miklósy személyére és társulatának m?k?désére nézve jelent?s forrás, hanem a 19. századi – f?ként vidéki – színjátszás fontos kort?rténeti dokumentumának is tekinthet?); Tanay Frigyes (1875–1925) és felesége, T. Halmi Margit (1876–1936) színészi pályájának dokumentumai; a Kellér Dezs? (1905–1986) sokszín? és érdekes pályáját teljességében bemutató, m?fajt és korszakot reprezentáló irategyüttes; Dajka Margit (1907–1986) hagyatékának t?redéke; a Gobbi Hilda (1913–1988) életét, színészi pályáját, k?zéleti tevékenységét és személyiségét meg?rz? dokumentumegyüttes; Rajkai Gy?rgy (1914–1979) díszlettervez? m?vészi pályájára és szakirodalmi munkásságára vonatkozó iratok; Kertész Sándornak (1911–1990), a Torontói M?vész Színház igazgatójának hagyatéka, mely az 1958-ban alapított és t?bb évtizeden át m?k?d? társulat t?rténetér?l ad átfogó képet; a Gazdag Cirkusz t?rténetére és leszármazottjuknak, Gazdag Géza artista-zsongl?rnek pályájára vonatkozó dokumentumok; nagy színészn?nk, Jászai Mari (1850–1926) életére és pályájára vonatkozó iratok, kéziratok, kisnyomtatványok és újságkivágatok együttese.

 

Sirató Ildikó a magyar színházt?rténetr?l két részben.

 



中文无码肉感爆乳在线_中文有码无码人妻在线_中文字幕av高清片