Régi Nyomtatványok Tára

Nyomtatóbarát változatPDF változat

Thuróczy János: Chronica Hungarorum A tár a nemzeti k?nyvtár legrégebbi nyomtatott dokumentumait ?rzi. Gy?jteményrészei a 19. század második felét?l kezd?d?en fokozatosan alakultak ki, el?sz?r az ?snyomtatvány-gy?jtemény, amely az 1500. december 31-e el?tt nyomtatott k?nyveket tartalmazza. 1865-ben a Nemzeti Múzeumban – k?nyvtárunk akkori otthonában – az újonnan kialakított, impozáns Széchényi-teremben helyezték el kül?nálló gy?jteményként az ?snyomtatványokat, majd a 20. század elején választották kül?n az ún. Régi Magyar K?nyvtárba tartozó dokumentumokat, vagyis az 1711 el?tti magyar nyelv?, illetve Magyarországon nyomtatott, valamint magyar szerz?kt?l külf?ld?n idegen nyelven megjelent kiadványokat. A harmadik gy?jteményt gróf Apponyi Sándor (1844–1925) ajándékozta k?nyvtárunknak. Hungarica-gy?jteménye külf?ldi szerz?kt?l származó, 1800 el?tt megjelent, magyar vonatkozású nyomtatott m?veket tartalmaz. A negyedik gy?jteményrész, az Antikva-gy?jtemény a 16. századi külf?ldi nyomtatványokat ?leli fel, ?nálló gy?jteményként csak néhány évtizede létezik, k?nyvtárunk általános gy?jteményb?l válogatták ki. E négy nagyobb egységen kívül néhány kisebb gy?jteményrész is gazdagítja a tár anyagát.

Az ?snyomtatvány-gy?jtemény
Az ?snyomtatvány-gy?jtemény a k?nyvnyomtatás els? fél évszázadának nyomtatott k?nyveib?l t?bb mint 1800 példányt ?riz, ami az egész magyarországi állománynak (kb. 7100 példány) k?zel egynegyedét jelenti. Kimagasló értékei k?zé tartozik az a t?redék, amely az els? európai nyomtatott k?nyvb?l, Gutenberg 42 soros Bibliájából származik, valamint tanítványának, Peter Sch?ffernek 1472-ben megjelent, fekete-v?r?s nyomású Gratianus Decretuma, továbbá a híres velencei kiadó és nyomdász, Aldus Manutius g?r?g nyelv? Aristoteles-kiadása. Ebben a gy?jteményben ?rizzük az els? Magyarországon nyomtatott k?nyvet, a Chronica Hungarorumot is, amelyet Hess András nyomtatott 1473-ban Budán. A ritkaságok k?zé tartozik az 1494-ben Zenggben (Senj) kiadott Missale Glagoliticum, amelynek ez a legteljesebb példánya. Lehetséges, hogy Mátyás király és Beatrix királyné számára készült a pergamenre nyomott, gazdagon aranyozott és kézzel festett miniatúrákkal díszített Thuróczy-krónika, amely 1488-ban jelent meg Augsburgban. Az 1493-ban Nürnbergben nyomtatott Schedel-krónikában megcsodálhatjuk a Mátyás korabeli budai várat bemutató fametszetet. A hírhedt havasalf?ldi vajda, Dracula t?rténetét leíró els? nyomtatott m? egyetlen ismert példányát is ez a gy?jteményünk ?rzi.

Antikva-gy?jtemény
A 16. század anyagát fel?lel? antikva-gy?jtemény klasszikus írók, humanisták és a reformáció korának tudományos és szépirodalmi m?veit tartalmazza, illetve gazdag t?rténelmi forrásanyagot nyújt a t?r?k elleni háborúk vonatkozásában is, mintegy 13 000 példányban. Kül?n?sen szép k?tetei k?zé tartozik Albrecht Dürer metszetekkel illusztrált m?ve: Underweysung der Messung mit dem Zirckel (Nürnberg, 1525.), valamint a szemet gy?ny?rk?dtet? botanikai munkák. A kül?n?sen ritka példányok k?zül megemlíthetjük a 16. századi francia asztrológus, Nostradamus j?vend?léseinek els? kiadását.

Régi Magyar K?nyvtár
A Régi Magyar K?nyvtár t?bb mint 8500 példányával Magyarország leggazdagabb régi magyar k?nyvgy?jteménye. Ebben találhatók legkorábbi nyomtatott, magyar nyelv? sz?vegeink, pl. Komjáthy Benedek Szent Pál leveleinek fordítása, valamint a Magyarországon nyomtatott els? magyar nyelv? k?nyv, az új Testamentum Sylvester János fordításában, amelyet a Sárvár-újszigeten létesített nyomda adott ki 1541-ben. Itt ?rizzük a reformáció és a magyar barokk nyomtatott emlékeit, Heltai Gáspár, Bornemisza Péter, Tinódi Sebestyén, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós kiadásait, tudományos és a szélesebb olvasók?z?nségnek szánt kiadványokat egyaránt, id?ben egészen a Rákóczi szabadságharcot lezáró szatmári békéig, 1711-ig. Itt található a teljes magyar Biblia els? kiadása is, melyet Károlyi Gáspár és társai fordítottak, s Vizsolyban jelent meg 1590-ben. A Régi Magyar K?nyvtár eddigi legjelent?sebb gyarapodása a nagylelk? bibliofil házaspárnak, Todoreszku Gyulának (1866–1919) és feleségének, Horváth Arankának k?sz?nhet?, akik 1919-ben gy?jteményüket k?nyvtárunknak adományozták.

Az Apponyi-gy?jtemény

Tabula Hungarie ad quator lateraHungarica-gy?jteményünket gróf Apponyi Sándornak (1844–1925) k?sz?nhetjük, aki k?nyvtárát 1924-ben megfogalmazott végrendeletében nemzeti k?nyvtárunknak adományozta.

Kora ifjúságától lelkesen gy?jt?tte a magyar vonatkozású, idegen nyelv? k?nyveket a k?nyvnyomtatás kezdetét?l egészen a 18. század végéig. Mivel magas állású diplomata családból származott, évtizedeket t?lt?tt Európa legjelent?sebb városaiban, f?képp Londonban és Párizsban. Hosszú élete során tudós szorgalommal gy?jt?tt, t?bb mint 3000 k?tetes hungarica-k?nyvtára külf?ldi szerz?kt?l származó, 1800 el?tt megjelent, magyar vonatkozású m?veket tartalmaz, k?ztük számos ritkaságot, a k?nyveken kívül r?plapjelleg? kiadványokat is. Ezek k?z?tt van az a mohácsi csatáról szóló korabeli, francia nyelv? tudósítás is, melynek a gy?jteményben lev? példányát egykor Ferdinando Colombo, azaz Kolumbus Kristóf fia vásárolta Lyonban. Kül?n?sen gazdag a 16–17. századi t?r?k háborúkról, a Th?k?ly-felkelésr?l és a Rákóczi-szabadságharcról szóló anyag. A Hungarica-gy?jteményhez kapcsolódik Apponyi Sándor híres metszet-gy?jteménye, amely a magyar t?rténelem egyes eseményeinek ábrázolásával a t?rténetkutatás fontos forrása. Ez a gy?jtemény ?rzi hazánk legrégibb nyomtatott térképét, a magyar Lázár 1528-ban, Ingolstadtban megjelent fametszet? m?vét, amely korának egyik legjelent?sebb kartográfiai alkotása és gazdag helynévanyaga révén kül?n?sen jelent?s t?rténeti forrás.

Kisebb gy?jtemények
Kisebb, de ugyancsak jelent?s gy?jtemény a Széchényi K?nyvtár t?rzsgy?jteményéb?l egykor leválasztott R?plap-gy?jtemény, amely a kezdetekt?l 1718-ig tartalmaz korabeli nyomtatott tudósításokat hazánk t?rténelmi eseményeir?l. Todoreszku Gyula nagylelk? ajándéka az ugyancsak jelent?s Régi Cyrillica-gy?jteményünk is, mely f?leg régi román cyrillicákat, t?bbségében liturgikus k?nyveket tartalmaz a 17–18. századból. A magyar k?nyvgy?jt?k és k?nyvtárak 1900 el?tt készült Ex libriseib?l is kisebb gy?jtemény található a Régi nyomtatványok tárában. A magyarországi k?nyvk?tészet korszakairól tájékoztat a K?tést?rténeti-gy?jtemény, amely fokozatosan egyetemessé b?vül, az elk?vetkez? évek folyamán kiegészül a tár t?bbi gy?jteményében lev?, t?rténetileg értékes k?tetek regisztrálásával is.



中文无码肉感爆乳在线_中文有码无码人妻在线_中文字幕av高清片