Plakát- és Kisnyomtatványtár

Nyomtatóbarát változatPDF változat

Benczúr Gyula: Országos általános KiállításA Plakát- és Kisnyomtatványtár 1935 óta m?k?dik a k?nyvtár ?nálló gy?jteményeként.

A tárban speciális képi és sz?veges dokumentumok szisztematikus gy?jtése, feldolgozása és szolgáltatása folyik. A legfontosabbak ezek k?zül a grafikai plakátok, metszetek és litográfiák, ex librisek és alkalmi grafikák, szabadlapos albumok, képes levelez?lapok, sz?veges plakátok és r?plapok, gyászjelentések, ponyvanyomtatványok, alkalmi beszédek és k?ltemények, disszertációk tézisei, m?sorok és meghívók, táncrendek, kül?nb?z? naptárak, katalógusok és jegyzékek, vállalatok és más intézmények hivatalos és használati nyomtatványai.
A tár gy?jt?k?rébe tartoznak az 1711 után Magyarországon nyomtatott, valamint a külf?ld?n napvilágot látott magyar vonatkozású kisnyomtatványok, továbbá a sokszorosított grafikával készített ilyen vonatkozású dokumentumok.

A tár ?sszesen megk?zelít?leg 4 millió ilyen ?nálló dokumentumot ?riz, így gy?jteményünk az OSZK kül?ngy?jteményei k?z?tt a legnagyobbnak tekinthet?. A Plakát- és Kisnyomtatványtár az Országos Széchényi K?nyvtár második legjelent?sebb számú gy?jteményrésze a T?rzsállomány k?nyvekb?l és id?szaki kiadványokból álló gy?jteménye után.

 

Részletes ismertetés

A gy?jtemény egyik része tehát a nagyrészt sokszorosított grafikával készített képi dokumentumokból áll. Ezek k?zül els? helyen kell megemlíteni a grafikai plakátokat. Nem véletlen, hogy a tár elnevezésében is ott szerepel a plakát kifejezés. Ezzel a névadók arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy a nemzeti k?nyvtárban található az ország legjelent?sebb számú (megk?zelít?leg 120. 000 db) és legátfogóbb grafikai plakátgy?jteménye, amely fel?leli a magyar plakátm?vészet t?rténetét a kezdetekt?l (1885) egészen napjainkig. Az 1885-1926-ig terjed? grafikai plakátok digitális képanyaga és adatai elérhet? a Magyar Digitális Képk?nyvtár adatbázisában. Az 1885-1949 k?z?tti magyar grafikai plakátok adatai pedig a k?nyvtár online katalógusában teljes egészében hozzáférhet?k! Az 1712-t?l gy?jt?tt metszetek és litográfiák, a céh- és mesterlevelek, szabadlapos albumok, valamint a t?bbtízezres exlibris-gy?jtemény a hazai m?vel?dést?rténet és azon belül a magyar m?vészett?rténet értékes képi dokumentumait ?rzi. Diskay Lenke grafikusm?vész nálunk ?rz?tt, ex librisekb?l és tárgyi emlékekb?l álló hagyatékának feltárása és online feldolgozása az elmúlt években t?rtént meg. A hagyaték egy része virtuális exlibris kiállítás keretében is megtekinthet? oldalunkon. A képi dokumentumok k?z?tt a gy?jtemény nagyszámban ?riz számolócédulákat és szentképeket is. A tár hatalmas képes levelez?lap-gy?jteménye  t?bbek k?z?tt a helyt?rténeti és néprajzi kutatások számára szolgáltat b?séges forrásanyagot. Kül?n említést érdemel a Piarista rendt?l gy?jteményünkbe került századel?s képes levelez?lapokat tartalmazó állományrész, amelynek teljes digitális képanyaga megjelent DVD-ROM formában, illetve a Magyar Digitális Képk?nyvtáron keresztül adatbázisszer?en is kutatható.

A másik nagy gy?jteményrészt alkotják a sz?veges dokumentumok, amelyen belül f?ként kisnyomtatványokat és aprónyomtatványokat találunk. A tár nevében is szerepl? kisnyomtatvány elnevezés alatt olyan nyomdaipari technológiával, vagy más sokszorosítási eljárással készült sz?veges kiadványokat értünk, amelyek terjedelme legfeljebb egy nyomdai ív. Ezt az egy nyomdai ívet gyakran t?bbrét hajtva (ketted-, negyed- és nyolcadrét) használták fel a nyomdák, így e dokumentumok oldalszáma általában nem t?bb mint 16 oldal, ritkább esetben legfeljebb 32 oldal. A tárunkban ?rz?tt dokumentumok k?zül e kategóriába sorolhatók például a ponyvanyomtatványok, az alkalmi beszédek és k?ltemények, régi disszertációk tézisei, vagy jogi vonatkozású kisterjedelm? nyomtatványok, továbbá minden olyan már említett sz?veges nyomtatvány, amely e terjedelmi és formai kritériumnak megfelel. A magyar irodalom és folklór kül?nleges területét képviseli a 18-20. századi ponyvairodalom. Ennek fontos és sok esetben egyedül fennmaradt példányait ?rzi a nagy példányszámú (6900 db) ponyva-gy?jteményünk. A kisnyomtatványokon belül az egy, vagy két lap terjedelemmel rendelkez? sz?veges dokumentumokat aprónyomtatványnak is nevezik. Ide sorolható a tár sz?veges plakátokból álló, k?zel 400. 000 darabos gy?jteményrésze, amely 1850-t?l kezdve tartalmaz évenként és témák szerint dokumentumokat. Az aprónyomtatványok k?zül fontos kiemelnünk a Plakát- és Kisnyomtatványtár gyászjelentés-gy?jteményét, amely a magyarországi genealógiai kutatás egyik alapvet? jelent?ség? forrása. Ezek mikrofilm-változatban kutathatók k?nyvtárunk mikrofilm-olvasótermében, a kutatásban a vezetékneveket tartalmazó jegyzék nyújt támpontot. A tár gy?jt?k?re kiterjed a kisnyomtatványok és aprónyomtatványok mellett az annál nagyobb terjedelm?, akár t?bb száz oldalas dokumentumok egy speciális fajtájára is. Az 1860-as évek gazdasági és politikai változásai Magyarországon egy újfajta kiadványtípus megjelenését hozta magával. Ezek az általában kereskedelmi forgalomba nem kerül? – leginkább hivatalos, használati, vállalati, kulturális – nyomtatványok, amelyek gy?jtésére tartalmi és nem terjedelmi okokból került sor.

Gy?jteményünk létrej?ttekor mégis az alapvet?en meghatározó szempont a dokumentumok terjedelme volt, hiszen az említett kisterjedelm? nyomtatványok, leginkább sérülékenységük miatt, speciális raktári elhelyezést igényeltek. Az is megállapítható, hogy e kisterjedelm? dokumentumok jelent?s részét a mindennapi élet k?nnyen pusztuló, efemer jelleg? nyomtatványai alkotják. Elég itt a kül?nb?z? reklámnyomtatványokra, továbbá a grafikai – és sz?veges plakátokra, a r?plapokra, a meghívókra vagy a gyászjelentésekre utalni. Az alkalmi beszédek, prospektusok, katalógusok, naptárak, m?sorok, meghívók, menükártyák és étlapok, valamint a táncrendek sokaságából pedig az elmúlt korok emberének mindennapi élete rajzolódik ki. A dokumentumok sokfélesége nem engedi meg, hogy azok típusait mind felsoroljuk, arról egész részletesen további ismertetést és listát találhatnak az érdekl?k.  Fontosak kort?rténeti gy?jteményrészeink is. A tár els? világháborús gy?jteménye t?bb tízezer dokumentumot - képeslapokat, r?plapokat, plakátokat és egyéb kisnyomtatványokat - foglal magában. Az elmúlt években feldolgozásra kerültek az 1848-49-es és az 1956-os forradalom- és szabadságharc kordokumentumai, amelyek adatai már online katalógusunkban is kereshet?ek. A nálunk ?rz?tt 1956-os plakátok és r?plapok pedig digitális változatban mind megtekinthet?k honlapunkon keresztül, illetve a Magyar Digitális Képk?nyvtár adatbázisában. A gy?jtemény, az elmúlt id?szakban, évente k?zel 40 ezer darab – f?leg k?teles-példányként beérkez? – dokumentummal n?vekszik. Tehát akár a korábbi, akár a kurrens gy?jteményrészeket tekintjük, tárunk egyre nagyobb számban gyarapodó állománya nélkül?zhetetlen forrást jelent a társadalomtudományi és m?vel?dést?rténeti kutatások számára. A kutatók és olvasók gy?jteményünk által Magyarország t?rténelemének, irodalomt?rténetének, m?vészett?rténetének, gazdaságt?rténetének, néprajzának, települést?rténetének, családt?rténetének, egyházt?rténetének, reklám- és technikat?rténetének legkül?nb?z?bb aspektusait tárhatják fel alaposabban és ismerhetik meg mélységeiben.

 

Grafikai plakátgy?jtemény

Benczúr Gyula: Országos általános KiállításA grafikai plakát – ahogy a neve is hirdeti – képi dokumentum.
Megrendelésre készül, konkrét céllal, ezért az alkalmazott grafika k?rébe sorolják. üzenetét a kép erejével k?zvetíti. El?zménye és párhuzamos, szerényebb társa a sz?veges plakát, amelyre az írás dominanciája jellemz?. Az els? magyarországi grafikai plakát az 1885-?s Országos általános Kiállítást hirdette, és létrehozója nem kisebb m?vész volt, mint Benczúr Gyula. A m?faj elterjedése, ?nállóvá válása természetesen nem egyik napról a másikra k?vetkezett be: az 1900-as évek elejére alakult ki az a viszonylag egységes nyelvezet, amely a kés?bbi, modern plakátokra is jellemz?vé vált.

Faragó Géza: Tungsram A képes plakát a kor lenyomata, m?vészi és társadalmi értelemben is. Az alkalmazott kifejezésmódban tetten érhet?ek az éppen uralkodó stílusok, divatok. Egy – (t?bbnyire) m?vészeti kérdésekben járatlan – megrendel? igénye és a grafikus ihlete, elképzelése találkozik a plakát születésekor, és jó esetben a m?vészi szabadság megtartásával vagy – még egészséges – kompromisszum árán alakul ki a végeredmény. A m?faj képviseletében azok az alkotók emelkedtek ki, váltak elismertekké, akik nemcsak kis kirándulásként kóstoltak bele a plakátkészítés rejtelmeibe, és akiknek munkáiban a személyesség, az egyediség, az ?tletesség és a kifejez?er? is jelen van, mint például Bíró Mihály, Bortnyik Sándor, Faragó Géza plakátjain.

Bíró Mihály: Gyerünk az Edison Mozgóba! A m?vészi érték mellett nem elhanyagolható az a pótolhatatlan információhordozó szerep sem, amelyet a kulturális élet, a kereskedelem, és a politika krónikásaként t?lt be a grafikai plakát. A két els? funkció már a kezdetekt?l jelen volt, politikai szerepe a Tanácsk?ztársaság idején er?s?d?tt fel el?sz?r, és kül?n?sen dominánssá az 1950-es években vált. A mindenkori hatalom jó eszk?znek találta a képes plakátot propaganda-céljai megfogalmazására, az irányított véleményformálásra.

Berény Róbert: Fegyverbe! Ma sokan megkérd?jelezik, latolgatják a plakátm?vészet túlélésének esélyeit. Nem véletlenül, hiszen korábban a képz?m?vészet volt az alap, a b?lcs?, ahonnan a m?vészek a plakát kifejez?erejét merítették. A mai plakátok z?me t?megtermék: a fotó, s?t, mindinkább a televízió kimerevített reklámképeinek nyelvezetével szól a fogyasztóhoz. Azonban a képz?m?vészeti vonal folytonosságát is megtaláljuk még néhány kulturális, leggyakrabban, színházi vonatkozású plakáton.

Orosz István: Tovari?i konyec! A plakát ?az utca m?vészete” – és itt az utcára ne csak az üzenet átadásának puszta színtereként gondoljunk. A helyszín ugyanis predesztinálja a plakátok sorsát is: hiszen a gyorsan változó hirdetések világában az aktualitását vesztett információ elveszíti jelent?ségét. A plakát f?lé egy másikat, újabbat ragasztanak, letépik. Az id? múlásával azonban egyre n? az igény az egykori ?értéktelen”, színes utcadísz megidézésére. Ezért nagy jelent?ség?ek azok a k?zgy?jtemények, amelyek a  – sokszor óriási – méretb?l adódó tárolási, raktározási gondok ellenére is feladatuknak tekintik ennek a dokumentumtípusnak a meg?rzését, és hozzáférhet?vé teszik azokat a kutatók és a nagyk?z?nség számára is.

A grafikai plakátokat gyakran alkalmazzák a kül?nféle kiadványok, kiállítások színesítésére vagy akár kizárólagos m?fajként is.

Varga Gy?z?: H?lderlinA Plakát- és Kisnyomtatványtár grafikai plakátgy?jteménye a magyarországi legteljesebb állomány: kb. nyolcvanezer az egyedi plakátok száma, a t?bbespéldányokkal együtt mintegy százhúszezer.
A k?nyvekkel kapcsolatban k?zismert k?telespéldány-szolgáltatás minden 50-nél t?bb példányban nyomtatott dokumentumra, így a plakátokra is vonatkozik. Ez a gyarapodási forrás képezi a gy?jtemény alapját.
A teljes plakátgy?jteményben hagyományos cédulakatalógus alapján lehet kutatni (szerz?, cím, ETO szám alapján), de fokozatosan n?vekszik az OSZK online katalógusába (NEKTáR) kerül? grafikai plakátok száma is. Annak jelent?s része,  az 1885-1948 k?z?tti id?szakból teljes egészében elérhet? már az online katalógusban.

Az OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtárának régi plakátjai digitális képanyaggal és adatokkal együtt a kezdetekt?l az 1926-os évvel bezárólag már a Magyar Digitális Képk?nyvtárból is elérhet?ek.

 

Metszetek és litográfiák

Vác látképe - metszetAz Országos Széchényi K?nyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtára sokszorosító grafikai technikával készült m?vészi lapokat is ?riz. A metszet és litográfia gy?jteményben olyan képi dokumentumok találhatók, amelyek nem nyomdaipari technika útján, hanem kézi sokszorosító eljárásokkal készültek, acél-, fa-, linóleum-, rézmetszetek, rézkarcok vagy litográfiák.
A gy?jtemény becses darabjai a XVIII. és XIX. századi metszetek, k?ztük számos látkép, város-ábrázolás, divatkép és a kor híres személyiségeir?l készült portré. Az 1945 utáni gy?jteményrész, a k?telespéldány-rendszer hatékony m?k?dése miatt átfogó képet nyújt a korszak grafikus m?vészetér?l.  A metszetek készít?i k?z?tt neves m?vészekkel találkozhatunk Barabás Miklóstól Kass Jánosig. A litográfia, avagy k?nyomtatás útján készült grafikák k?z?tt szintén kiemelked? m?vészi érték? lapokat ?rzünk.

A régi (1945 el?tti) metszetek száma Tárunkban t?bb mint 900, míg az 1945 utáni gy?jteményrész néhány ezer metszetet számlál. A gy?jtemény az olvasóteremben található cédula-katalógusban a grafikusok neve, illetve a metszetek címe szerint is kereshet?.

 

 

Albumok

Bornemissza Tibor: SzüretA gy?jtemény létrej?ttét a nyomtatott dokumentumok sokszín?sége indokolta, ide kerültek azok a k?nyvszer? képgy?jtemények, képtartalmú díszes kiadványok melyek képz?m?vészeti alkotásokat vagy reprodukciókat tartalmaznak és méretük, egyediségük, díszes k?tésük kül?n raktározást kívánt. Jelenleg k?zel hatszáz albumot ?rzünk az 1800-as évekt?l napjainkig terjed? id?szakból.
A gy?jtemény alapját a szabadlapos albumok adják, melyek jelent?s része kis példányszámban megjelent sokszorosított grafikai eljárással készült, ?nálló lapokat tartalmazó mappa.
 Számos képz?m?vész, kiemelked? grafikus kézi levonatú metszete,  ex librise, litográfiája megtalálható a gy?jteményben, melyet kézjegyükkel láttak el, ilyen  ámos Imre, Bernáth Aurél, Vadász Endre vagy Kass János egy-egy albuma.

A kutatást jelenleg cédulakatalógus segíti, melyben szerz?, cím és tárgyszó alapján kereshet? egy-egy dokumentum a Plakát- és Kisnyomtatványtár olvasótermében, ugyanakkor megkezd?d?tt a gy?jtemény Amicus adatbázisban való feldolgozása ahol t?rekszünk az egyedi grafikákat tartalmazó albumok analitikus leírására.

 

Ex librisek

Diskay Lenke: Illyés Gyula ex libriseMa az OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtárában található az ország egyik legjelent?sebb ex libris gy?jteménye.

Az ?ex libris” latin szószerkezet magyar jelentése: ?k?nyvb?l”. Az ex libris eredeti funkcióját tekintve k?nyvjegy (k?nyvcímer), a k?nyv tulajdonosát megjel?l?, gyakran m?vészi kivitel? kis méret? grafika, melyet rendszerint a k?nyv táblájának bels? oldalára ragasztanak. A kompozícióban az ex libris kifejezés mellett olvasható tulajdonnév a k?nyv birtokosát jel?li. Figurális ábrázolásaival kapcsolódhat a k?nyv tartalmához, utalhat a tulajdonos foglalkozására, gy?jtési k?rére, egyéniségére, de általánosított mondanivalót is kifejezhet. Nagy segítséget jelenthet a kutatók számára, ha a m?vész nevét vagy monogramját, esetleg évszámot is tartalmaz.

A Széchényi Ferenc gróf adományából 1802-ben létesült magyar nemzeti k?nyvtár részét képezte az a kb. 2000 lapból álló k?nyvtárjegy gy?jtemény, amely leginkább heraldikából állt, de voltak k?ztük valódi ex librisek is (ezek az alapító k?nyveit díszítették). A kés?bbiekben a gyarapodás módjai k?zül megemlíthetjük az adományozást, a hagyatékokat, az aukciókat, a k?teles példányi beszolgáltatási rendszert. Az OSZK ex libris gy?jteménye az 1920-as években kb. 400 darabot foglalt magába. 1928-ban kb. 500 darabbal gyarapodott a gy?jtemény. A példányszám 1942-re már elérte az 1600-at. 1959-ben a Régi és Ritka Nyomtatványok Tára 1429 db. ex librist adott át a Kisnyomtatványtárnak.

Az id?határokat tekintve a Plakát- és Kisnyomtatványtár gy?jt?k?rébe az 1900 után megjelent ex librisek tartoznak (a 17-19. századi ex libriseket a Régi Nyomtatványok Tára ?rzi). Ezek kordokumentumként is felfoghatók, hiszen h?en reprezentálják a múlt század m?vészi stílusainak, divatirányzatainak sokszín?ségét éppúgy, mint a k?zízlés, életmód és politikaváltozás fordulóit. Az ex librisek a tulajdonos neve szerinti bet?rendben kerültek besorolásra, elkül?nítve a magyar, ill. a külf?ldi ex libriseket. A Tárban ?rz?tt kb. 34 ezer ex libris nagy százalékban magyar vonatkozású, a m?vész vagy a tulajdonosa révén k?t?dik a t?rténelmi, illetve a mai Magyarországhoz. Kb. 4000 a külf?ldi, leginkább k?zép-európai és német nyelvterületr?l származó k?nyvjegy. Ajándékozás révén lengyel és orosz ex librisek is kerültek az állományba. Az ex libris anyag folyamatos feldolgozás alatt áll, egy része már online módon is elérhet? a k?nyvtár katalógusában.

A magánszemélyekt?l származó ajándék, ill. hagyaték nagymértékben egészíti ki az állományt. A Tár 1997-ben kapta meg Diskay Lenke 19 895 darabból álló hagyatékát, melyb?l 17 361 db az ex libris (ez 294 kül?n opusszámú ex librist, és ezek variánsait, ill. duplumpéldányait foglalja magában). Emellett 81 db kiállítási katalógus, 31 db eredeti rajz, 8 db emlékplakett, 13 db album, 366 db dúc, 20 db. ex libris témájú k?nyv és folyóirat, valamint 2 096 db alkalmi grafika, metszet, képeslap és egyéb grafika tartozik a hagyatékba.

A k?nyvtár felvállalta k?nyvjegym?vészek alkotásaiból kamaratárlat, ill. retrospektív kiállítások rendezését is. Az els?t Bordás Ferenc grafikáiból rendezték 1961-ben, az eddigi utolsó pedig Diskay Lenke emlékkiállítása volt 1999-ben. Az utóbbiról virtuális kiállítás  is készült, amely megtekinthet? a k?nyvtár honlapján. Magángy?jt?k számára is alkalom kínálkozott anyaguk bemutatására. így került kiállításra a dr. Semsey Andor gy?jteményéb?l válogatott anyag 1987-ben.

Jeles k?nyvjegym?vészek, akiknek alkotásait gy?jteményünkben ?rizzük:

Magyar alkotók:
Rozsnyay Kálmán, Ade Matild, Bagarus Zoltán, Bakacsi Lajos, Balázsfy Rezs?, Bánszky Tamás, Barta Ern?, Bíró Mihály, Bokros Birman Dezs?, Bordás Ferenc, Borsos Miklós, Bottka Miklós, Bottlik Tibor, Buday Gy?rgy, Csiby Mihály, Dániel Viktor, Dienes János, Diskay Lenke, Divéky József, Drahos István, éder Gyula, Egry József, Fery Antal, Forbáth Alfréd, F?rstner Tivadar, Gáborjáni Szabó Kálmán, Gacs Gábor, Gácsi Mihály, Galambos Ferenc, Gara Arnold, Geiger Richard, Gergely Sándor, Gerzson Pál, Gross Arnold, Gulyás Dénes, Haranghy Jen?, Havas László, Helbing Ferenc, Herman Lipót, Jeges Ern?, Józsa János, Kass János, Kékesi László, Király Jen?, Kmetty János, Kolozsváry Sándor, Komjáti-Wagyerka Gyula, Kopasz Márta, Kós Károly, Kozma Lajos, K?hegyi Gyula, K?nig Róbert, K?peczi Sebestyén József, Litkei József, Márton Lajos, Medgyesi Ferenc, Menyhárt József, Molnár C. Pál, Müller árpád, Nagy árpád Dániel, Nagy József, Nagy László Lázár, Nagy Sándor, Nemes Irma, Németh Nándor, Nikelszky Géza, Oláh István, Perei Zoltán, Petry Béla, Pohárnok Zoltán, Radványi Román Károly, Reich Károly, Reisenger Jen?, Réthy István, Révész Kornél, Róna Emmy, Sassy Attila, Sós Zsigmond, Sterbenz Károly, Stettner Béla, Szathmáry István, Szentessy Flórián, Szoboszlai Mata János, Sz?cs Pál, Tompos Ern?, Toroczkay Oszvald, Trojan Marian József, Vadász Endre, Vadász Imre, Várkonyi Károly, Vén Zoltán, Vertel József, Zádor István.

Határon túli magyar alkotók:
Andruskó Károly, Cseh Gusztáv, Deák Ferenc, Feszt László, Gy. Szabó Béla, Imets László, Karancsi Sándor, Molnár Dénes, Plugor Sándor, Vecserka Zsolt.

Külf?ldi alkotók:
Franz von Bayros; Alfredo Baruffi; Vratislav H. Brunner; Adolf Carl Closs; Alfred Cossmann; Wilhelm Ehringhausen; Erzherzog Eugen; Vitezslav Fleissig; Gustav Klimt; Georg Otto; A. de Riquer; William Unger.

 

Számolócédulák

Számolócédula - Karamellás kávéA XIX. század utolsó harmadában jelent meg a mai pénztárblokk el?dje, a tenyérnyi nagyságú, hosszúkás, képes papírszelet a számolócédula. Virágkorát a századforduló idején élte. Gyártók és keresked?k cégük vagy áruik reklámozására nyomatták, amelyet ?sszekapcsoltak a számlaadással. Elegáns f?városi üzletek, vidéki boltok egyaránt  használták. Az üres oldalon a vásárolt árú értékét adták ?ssze, de rajtuk  számoltak a kávéházak és vendégl?k pincérei is.

A számolócédulákat az el?lapot díszít? reklámgrafika sokfélesége jellemzi. ábrázolnak gyárakat, üzletportálokat, megszámlálhatatlanul sok árucikket, szolgáltatást. Humoruk, stílusuk utolérhetetlen, hol harsogón, olykor kihívóan hívták fel magukra a figyelmet. A kis cédulák nem csak grafikát, hanem háztartási tanácsokat és recepteket is megjelenítettek. Az egykori vev?ket szlogenek, rímes sorok szólították meg.

A miniat?r reklámhordozók a kor gyermekeit is megcélozták az ismert édességkészít?k, játékkészít?k egy-egy árucikkét reklámozó sorozatok formájában. Az egy tenyérben k?nnyen elfér? reklámok nem ritkán hatalmas plakátok formájában is megjelentek. Emiatt a számolócédulákat miniat?r plakátoknak is nevezik.

A ma már reklámt?rténeti jelent?séggel bíró cédulák kormeghatározása nem kis feladatot jelent a kutatók számára, hisz az egyéb nyomdai termékekkel ellentétben a nyomda, a megjelenési év és a tervez? grafikus neve nehezen azonosítható. A Tárunkban ?rz?tt k?zel 7000 példányból álló számolócédula-gy?jteményt a hirdet? cég vagy a termék nevének bet?rendjében lehet keresni.

 

Szentképek

Nepomuki Szent JánosTárunkban kb. 2200 szentképet ?rzünk, századok (és részben nyomda) szerinti rendezésben. A XVIII. századtól napjainkig gy?jtjük az anyagot, folyamatos beszerzéssel. A szentképek k?z?tt magyar és idegen (pl. latin, német, stb.) nyelv?ek egyaránt találhatók, a szentek ábrázolása gyakran imasz?veggel egészül ki.

A m?faj tágabb értelemben úgy definiálható, mint síkban készült vallásos ábrázolás; sz?kebb értelemben pedig úgy, mint a magánájtatosság k?rébe tartozó grafikai jelleg?, kisméret?, imak?nyvben ?rizhet? kép. Témái bibliai jelenetek, Jézus Krisztus, Sz?z Mária, szentek (és ereklyéik), hitigazságok. A k?zépkori kolostorok kultúrájához szorosan hozzátartoztak a papírra v. pergamenre festett szentképek. A sokszorosító grafikai eljárások (fa- és rézmetszet, rézkarc) megjelenésével azonban a szentképek t?megcikké váltak, vásárokon és búcsúkon vásárolták ?ket, egyenetlen m?vészi színvonaluk a k?zízlés sokféleségét tükr?zi. A 19. sz. k?zepét?l az egyre olcsóbbá váló litográfia, majd a kezdetleges színnyomatok t?mege váltotta fel az évszázadokig szokásos rézmetszet? szentképeket.

Az els? dátummal jelzett (1423), fennmaradt Buxheimben készült fametszet, Szt. Kristóf a gyermek Jézussal. A 17. sz. flamand mesterei hozták divatba a korabeli virágcsendéletek t?kéletességével megfestett pompás virág- és gyüm?lcskoszorúkba foglalt Madonna- és egyéb szakrális ábrázolásokat. A pergamen lapokra festett ornamentikát gyakran kicsipkézték, így a kép tetszet?s, átt?rt foglalatot kapott. A nevelési és oktatási céllal készült szentképek a hitoktatás és a pedagógiai ?szt?nzés eszk?zei. Jutalomként is osztogatták a kül?nb?z? erényeket jelképez? virág- és madárszimbólumokkal díszített, a véd?szenteket ismertet? szentképeket. A népi gyógyászat a szentképeknek egészségjavító és ?rd?g?z? hatást tulajdonított. A búcsúkon gyakran rózsakoszorús Mária Szíve-képecskéket adtak a híveknek. A búcsújáró helyek szolgálatában m?k?d? barokk rézmetsz?k k?zül legkiemelked?bb a pozsonyi származású budai mester, Binder János Fül?p, ? készítette az andocsi, bodajki, boldogasszonyi, buda-krisztinavárosi, budavári, kolozsvári, máriabesny?i, mátraverebélyi, óbudai, zemléni és szegedi Mária-kegyképek metszeteit. Az egri Pietàról és a bodajki Segít? Máriáról Tischler Antal (1776-93) egri rajztanár metszet-szentképei ismertek. A csíksomlyói, ercsi, krisztinavárosi, máriabesny?i, modordorfi, nagyszombati, óbuda-kiscelli, radnai, r?tfalvai és tétszentkúti Mária-kegyképek 18. sz-i rézmetsz?i ismeretlenek.

A kés?bbi századokban a kegyképtípusok számtalan változata maradt f?nn. A búcsújáró helyeken árusított szentképek a kegyképen kívül általában a helység látképét is meg?r?kítik, s gyakran forrásérték?ek az építészet- és helyt?rténet-kutatás számára.

Néhány fontos példa a gy?jteményb?l: Jézus és Sz?z Mária ábrázolásai, árpádházi Szent Erzsébet, Assisi Szent Ferenc, Szent Antal, Szent Balázs, Szent Gellért, Szent Rita, Szent István vértanú képei. Imakegyhelyek: a Kútv?lgyi Boldogasszony kegyhely, Mátraverebély-Szentkút kegytemplom stb. Püsp?kké szentelés, fogadalomtétel emlékére, papok aranymiséi alkalmából készített lapok.

 

Képes levelez?lapok

A budapesti Margit-k?rútA képes levelez?lapok az 1870-es években jelentek meg az Osztrák-Magyar Monarchia területén. Ezek szabvány levelez?lapra készültek és egyre nagyobb felületet ?takartak” el az üzenet számára fenntartott oldalon. A korabeli Posta r?videsen arra kényszerült, hogy miel?bb hivatalosan is engedélyezze a képes levelez?lapok forgalomba hozatalát, amely 1878-ban meg is t?rtént. Az Osztrák-Magyar Monarchia területén 1885-ben engedélyezték a magánkiadások megjelenését, az így kialakult verseny egyre igényesebb, színes lapok megjelenését tette lehet?vé. Az üzenet részére fenntartott üres helyet teljesen átvette a kép ezért 1904-1905 k?z?tt a megosztott címoldal bevezetésével lehet?vé vált, hogy üzenet és kép teljes érték? legyen a lapokon. A képes levelez?lap elnyerte ma is érvényben lév? formáját. Az els? magyar képes levelez?lapoknak az 1896-ban a millenniumi eseményekre készített sorozatot tekintik, amely a Magyar Királyi Posta kiadásában jelent meg. A képes levelez?lapok k?zel százhúsz éve vannak jelen életünkben, ezen id?szak t?rténései, gazdasági, társadalmi változásai k?vethet?ek nyomon segítségükkel, a polgári lét mindennapjai, ünnepei és a világháborúk egyaránt. A képes levelez?lap a t?rténelmi eseményeken túl képz?m?vészeti értékeket is hordoz, hisz neves fest?k grafikusok munkái jelentek meg rajta, mint például Cserna Károly, Bozó Gyula, Fáy Aladár. Kultúránk számos területén fontos forrásdokumentum lehet, emellett ma is igen változatos, mindenki által ismert kisnyomtatvány.

A képes levelez?lap ma már nem csak a gy?jt?k érdekl?désére tarthat számot, hisz helyet kapott a múzeumokban, k?nyvtárakban is. A megélénkült tudományos érdekl?dés a dokumentum kort?rténeti értékeinek szól, hisz komoly segítséget nyújt a helyt?rténeti, m?vészett?rténeti kutatásokhoz, de rekonstrukciós munkálatokhoz is felhasználható. Számos épület, k?ztéri szobor képi ábrázolása csak képes levelez?lapokon maradt fenn.

A Plakát- és Kisnyomtatványtár jelenleg k?zel kétszázezer képes levelez?lapot ?riz, az állománygyarapítás els?sorban a k?telespéldány-szolgáltatásra épül, vásárlási lehet?ségeink igen korlátozottak, így korai lapok beszerzésében a gy?jt?k segítsége, ajándékozása lehet a megoldás.

A gy?jtemény - a kutatói igények figyelembevételével - két nagy csoportba van sorolva: ez az 1945 el?tt, illetve 1945 után megjelent lapok, ezen belül a további felosztás megegyezik.

1) F?ldrajzi tárgyú lapok, városképek, ahol a települések bet?rendben k?vetik egymást. Nagyobb településeknél, például Budapest, Debrecen, Pécs esetében, további csoportokra bontva találhatók: látképek, k?zépületek, utak, terek, templomok, stb. szerint.

2) Azon lapok, melyek nem k?thet?k településekhez, tartalom szerint vannak besorolva, ilyen nagyobb gy?jt?csoportok:

  • T?rténelmi, eseményt?rténeti lapok, propagandalapok
  • M?vészettel kapcsolatos lapok, reprodukciók
  • Népéletet, népm?vészetet feldolgozó lapok
  • Alkalmi és üdv?zl?lapok
  • Reklámlapok

A fentieken kívül a kiadók által forgalmazott leporellók, képes levelez?lap albumok, illetve gy?jt? által meghatározott téma szerint válogatott albumok, gy?jtemények is fellelhet?k, pl. Hóman Bálint, a Széchényi K?nyvtár volt f?igazgatójának képes levelez?lap albuma, és a kül?n kezelt Piarista-gy?jtemény is idesorolható mely k?zel tízezer tételt számlál.

Az albumok mellett említést érdemel még két kül?n kezelt gy?jtemény: Az Els? világháborús képes levelez?lap-gy?jtemény, amely tíz-tizenkétezer dokumentumból áll, és a k?zel huszon?tezer darab 1945 el?tti külf?ldi városokat ábrázoló lap is, melyek feldolgozása folyamatos.

A kutatást a tematikus elrendezés alapján készült bet?rendes mutatók teszik lehet?vé a Tárban, melyeket folyamatosan b?vítünk újabb tárgyszókkal, hogy minél specifikusabb keresést biztosítsunk olvasóinknak. A Piarista-gy?jtemény megjelent és kutatható DVD-ROM változatban (Képes levelez?lapok: 10. 000 pillantás Magyarországra, 1896-1916: az Országos Széchényi K?nyvtár gy?jteményéb?l. Budapest: OSZK, Arcanum, 2008).  A gy?jtemény egy jelent?s része pedig elérhet? a Magyar Digitális Képk?nyvtárban (kepkonyvtar.hu). Az 1945 el?tti képes levelez?lapok feldolgozása folyamatosan t?rténik a k?nyvtár online katalógusában.

 

Ponyvák

Talpra magyar! Tárunkban kb. 6000 ponyva található. Ezek cédulakatalógusban t?bb módon is kereshet?k: cím és szerz?, nyomda, kiadó, ill. sorozat szerinti bet?rendben, emellett szakrendben. Az állomány egyre nagyobb számban kereshet? a k?nyvtár online katalógusában.

A m?fajról: régebben a k?znép szórakoztatására szánt, vásári ponyván t?megesen árusított, f?leg a szegényebb rétegek számára készült irodalmi alkotások. M?vészileg igénytelen, alacsony színvonalú m?vek tartoznak ide, legt?bbsz?r ponyvairodalom-regények.

T?bbségük verses volt, kés?bb került túlsúlyba a próza. Megt?rtént eseményt, vagy szélesebb réteget érdekl? hírt verses formában feldolgozó t?rténet egyaránt található k?ztük. A versek az egyházi ünnepekhez (f?ként búcsúk, zarándoklatok), a szokásokhoz (lakodalom, temetés), a vallási élethez (csodat?rténetek, zsoltárok) kapcsolódtak; a prózák k?zül a fantasztikus t?rténetek a legállandóbbak: korábban a vallásos csodat?rténetek voltak népszer?ek, majd a 19. sz. második harmadától kezdve a betyárt?rténetek és ez szinte észrevétlenül folytatódott a b?nügyi t?rténetekben. Emellett a világi ponyvairodalom gyakori témái a k?vetkez?k voltak: a históriás ének (Beregszászi Pál, Kádár István históriája), a népk?nyv (Hármas história, Hét b?lcs mester stb.), a széphistória (árgirus, Genovéva stb.), a t?rténelmi életrajz (Attila és Buda, Toldi, Kinizsi, Zrínyi, Rákóczi, majd Kossuth Lajos, Deák Ferenc stb.), a kül?nféle vándormondák (Ahasvérus, Faust, Hatvani professzor stb.).

Néhány konkrét példa a tár ponyva-gy?jteményéb?l:
- PNy. 4: Tatár Péter: Beczkó vára, vagy: Stibor vajda élett?rténete. (Verses elbeszélés.) Pest 1857, Bucsánszky (Magyar nép-históriák)
- PNy 9: [Medve Imre] Tatár Péter: A czinkotai nagy itcze, vagy: A kántor és Mátyás király. (Verses elbeszélés) Pest 1857, Bucsánszky (Magyar nép-históriák)
- PNy 99: [Medve Imre] Tatár Péter: Kossuth Lajos születése és szomorú élett?rténete, mai napig. - V?R?SMARTY Mihály: Szózat. [K?ltemények.] Pest [186?], Bucsánszky ny.
- PNy 1.076: énekek a szent háromság dicséretére. 1. Borulunk lábaidhoz. 2. Szent háromságnak az én életemet. stb. Bp. 1876, Bucsánszky ny.

 

Aprónyomtatványok

?sszefoglaló néven aprónyomtatványnak nevezzük az egy vagy két lapos, azaz kett? vagy négy oldalt kitev?, kisterjedelm? nyomdai kiadványokat. Ez a dokumentum-típus a Tár gy?jteményének legnagyobb példányszámú részét képezi, amely az 1861-t?l napjainkig terjed? id?szakot fel?lel?en, k?zel ?tszázezer k?nyvtári egységet számlál. A gy?jtemény gyarapodását a k?telespéldány-szolgáltatás, az ajándék és a vásárlás (pl. aukciós vétel) biztosítja.

Az aprónyomtatványok évek szerint vannak csoportosítva és raktározva. Az 1861-t?l 1952-ig terjed? részgy?jtemény dokumentumai tárgyszó-jelzetet kapnak, így egy adott éven belül téma szerint lehet azokat kutatni. Az olvasótermünkben ehhez rendelkezésre áll egy tájékoztató füzet, amely pontosan tartalmazza, hogy egy bizonyos év milyen tárgyszavakat vesz fel.
1952-t?l napjainkig a dokumentumok egyszer?sített ETO-jelzetet kapnak, amely még speciálisabb témákra bontást eredményez évenként.

Az aprónyomtatványokat a Tár egy példányban gy?jti, ezek egyedi raktározási jelzettel és katalógussal nem rendelkeznek, így egy adott tárgyszón vagy jelzeten belül az anyag további csoportosítás nélkül, ??mlesztve” található meg.

A gy?jtemény a mindenkori t?rténeti Magyarország területér?l származik, amelynek megjelenési formája és tartalma, a századok során, jelent?s változásokon ment keresztül.
Jellegzetes típusai: a meghívók; választási- és politikai r?plaplapok és sz?veges plakátok; reklámok; vallási szórólapok; sport-, zenei-, képz?m?vészeti- és egyéb kulturális rendezvények m?sorai; tudományos- és társadalmi ?sszej?vetelek programjai.

Az aprónyomtatványok a mindennapi élet eseményeinek legh?ségesebb tanúi, példányszámuk pedig, a kor el?rehaladtával egyre nagyobb mértékben n?vekszik. A gy?jtemény dokumentumai híven tájékoztatnak a kül?nb?z? korokban élt emberek hétk?znapjairól és kiemelked? életeseményeir?l, a gyermekkortól egészen a halál pillanatáig. Az el?bbit szépen példázza a születési értesít?, az utóbbival kapcsolatban a gyászjelentés említhet?. Az iskola, a katonaság, a szórakozás, az utazás, a kulturális élet és az ünnepnapok eseményeir?l értesülünk, ha ezeket dokumentumokat kutatjuk. Tágabb értelemben pedig a politikai életr?l, pártokról és azok programjairól kaphatunk pontos képet. Ezek a nyomtatványok jellegükb?l fakadóan - a miatt is, hogy tartalmuk hamar aktualitását vesztette - saját korukban általában r?vid élet?ek voltak, legt?bbsz?r az enyészet várt rájuk. El?deink kitartásának és évszázadokon átível? el?relátásának k?sz?nhet?en, mégis sikerült e dokumentumok tengernyi t?megének egy t?redékét meg?rizni. Ennek eredményeként ma már gy?jteményes formában állnak rendelkezésre az aprónyomtatványok, hogy kutatók, és érdekl?d?k ezrei számára legyen elérhet?k a máshonnan már fel nem lelhet? ismeretek.

 

Sz?veges plakátok

A grafikai plakátokat gyakran alkalmazzák a kül?nféle kiadványok, kiállítások színesítésére vagy akár kizárólagos m?fajként is.

Szüretyi ricsaj! - meghívóA sz?veges plakát rendszerint az egyik oldalán egy vagy t?bb színnyomással el?állított nagyméret? falragasz nyomtatvány. A megk?zelít?leg 400. 000 darab ilyen dokumentum az 1850-t?l napjainkig terjed? id?szakot ?leli fel. Ahogy más tári dokumentum esetében, úgy a sz?veges plakátnál is, a gyarapodás k?teles-példány, ajándék és vétel útján t?rténik. A sz?veges plakátokat általában egy példányban ?rizzünk a tárban.Ezek egyedi raktári jelzettel nem rendelkeznek és nincsenek kül?n katalogizálva.

Az anyag évek szerint van rendezve, dobozolva és raktározva, s ezen belül téma szerint kereshetünk. 1850-t?l 1950-ig a témára keresés tárgyszavak útján t?rténik, e tárgyszavak természetesen az adott kor társadalmi, gazdasági arculatát tükr?zik. 1951-t?l 1995-ig egyszer?sített ETO jelzetek alapján vannak szakozva a sz?veges plakátok, mivel témáik a kül?nb?z? területek fejl?désével egyre differenciáltabbá válnak. 1996-tól pedig ismét tárgyszó-rendszer a rendez? elv, de természetesen már más tárgyszavakkal, mint a gy?jtemény kezdetekor. A tárgyszavazásra való visszatérést a beérkez? sz?veges plakátok cs?kken? száma tette újra indokolttá.

A sz?veges plakát legt?bbsz?r pontos, precíz, részletekbe men?, sok információt tartalmazó, adatokban gazdag dokumentumtípus. F?leg egy hivatalos szerv, vagy intézmény egyik legfontosabb tájékoztatási eszk?ze volt a város lakossága felé.

Korabeli szerepe a sz?kebb, vagy tágabb k?z?sséggel való tényk?zlés volt. E szerepet azonban ma már leginkább más kommunikációs csatornák látják el, ezért is cs?kkent jelent?sen a sz?veges plakátok száma. F?bb típusai a k?zigazgatási, választási, politikai felhívások, m?sork?zl? és ismertet?, gazdasági és társadalmi eseményekr?l szólnak. Ahogy változik a kor, úgy változik maga a plakát is, bizonyos tartalmú és jelleg? plakátok száma cs?kken, esetleg teljesen elt?nik, de van, hogy újak is megjelennek. A korszakról-korszakra egyre kevesebb lesz a tiszta profilú sz?veges plakát, e dokumentumtípus gyakorta ?sszemosódik a grafikai plakáttal. Cs?kken? jelenléte ellenére szerepe ma is vitathatatlan, és a mai sz?veges plakátok ugyanazt hivatottak szolgálni, mint kétszáz évvel ezel?tt.

 

Gyászjelentések

V?r?smarty Mihály gyászjelentéseA gyászjelentés olyan magánéleti dokumentum, amely valakinek a haláláról értesít. A Plakát- és Kisnyomtatványtárban ilyen dokumentumokból - a duplumokkal együtt - egy kb. 700.000 darabot tartalmazó, ?nálló gy?jtemény található. 2003. január 31-én létrej?tt egy megállapodás az OSZK és a Genealogical Society of Utah k?z?tt a teljes gy?jtemény rendezésére, mikrofilmezésére és digitalizálására. A mikrofilmváltozat az OSZK mikrofilm olvasótermében (7. szint) kutatható, a digitális képanyag pedig a k?zelj?v?ben elérhet?vé válik az egyedi neveket tartalmazó adatbázissal együtt a k?nyvtár honlapján keresztül. állományvédelmi okokból a gyászjelentés-gy?jtemény kizárólag mikrofilmen kutatható.

A mikrofilmezett anyag jelenleg a k?vetkez? módon kereshet?:

1) 18.-19. századi kéziratos szomorúlevelek: személyes hangú magánlevelek, e dokumentumok minden oldala mikrofilmre került. Kereshet? a családnév (vezetéknév) és az egyéni név (keresztnév), asszonyoknál a férj neve és a teljes leánykori név szerint. A n?i nevekr?l utaló készült (245 db).

2) 18.-19. századi nyomtatott szomorúlevelek: a nyomtatott sz?veget kézírással címezték, egészítették ki, formájuk még ?rzi a kéziratos szomorúlevek sajátosságait, ezért a dokumentum minden oldala mikrofilmezésre került. Kereshet? családnév (vezetéknév) és az egyéni név (keresztnév), asszonyoknál a férj neve és a teljes leánykori név szerint. Utaló készült a lényegesen eltér? írásmódú nevekr?l, valamint a n?i nevekr?l (1765 db).

3) Alapgy?jtemény: szoros bet?rendben tartalmazza a teljes modern nyomtatott gyászjelentéseket. A rendszó a családnév (vezetéknév), ezt k?veti az egyéni névelem (utónév), ezen belül az elhalálozás éve. ?sszetett családnevek együtt alkotják a rendszót.

Pótlás: A mikrofilmezés után az alapgy?jteményhez beérkezett modern anyag bet?rendben, kereshet? a családnév (vezetéknév) és az egyéni név (keresztnév), asszonyoknál csak a férj neve szerint (1871db).

 

Menükártyák

A budapesti magyar királyi tudomány-egyetem lakomájaA menükártya baráti találkozók, bálok, bankettek, szilveszteri mulatságok, diplomáciai fogadások kül?nleges, az eseményre szóló ételsorok leírását tartalmazó kézirat vagy nyomtatvány, aminek csak annyi k?ze van az étteremhez vagy szállodához, hogy ott rendezik meg az eseményt. Miután ünnepélyes alkalomra készültek, még a legrégibb példányok is igen díszes, egyedi kivitel?ek, sokszor fotóval, címerrel ellátott  remekm?vek.  A menülapokon nincs ármegjel?lés és választási lehet?ség sem, hiszen egy, az adott eseményre készült ételsort tartalmaznak.

Az elmúlt kor menükártyái sok ismert politikus, m?vész, vagy egyéb híresség tiszteletére rendezett ünnepség megrendezésér?l tanúskodnak.

A magyar menükártyák t?bbsége a XIX. század második feléb?l származik. Az els? ilyen jelleg? nyomtatványok nem k?z?lték a menüsort, hanem csak a meghívást r?gzítették.

 

étlapok

A Malom s?r?z? étlapja1787-ben életbe lépett egy rendelet, mely k?telez?vé tette a fali ártáblák használatát és az árak kifüggesztését. Valószín?leg ez volt az els? lépés a nyomtatott étlapok felé, melyek legkorábbi darabjairól nagyon kevés maradt fenn az utókornak. Az els? étlapok egylaposak voltak, és az ételek mellett vagy alatt feltüntették az italok árát is. Ez a forma a századforduló idején megváltozott. Díszes kivitel?, t?bblapos nyomtatványok j?ttek divatba. Ebben az id?ben kezdett rendszeressé válni a kül?n borlap használata is. Az igényesség nem csak az étlap küllemére, hanem tartalmára is vonatkozott.

Tárunk napjainkig gy?jti a menükártyákat, itallapokat  és étlapokat. Az 1945 el?tt megjelent anyag tematikusan rendezett, az 1945 utáni vidék és f?város bontásban, azon belül bet?rendben kereshet?.

 

Táncrendek

A mérn?k majális táncrendjeHazánkban a bálok – mint annyi más társadalmi esemény – a reformkorban váltak a nemzeti érzés, ?sszetartozás meghatározó jelent?ség? kifejez?ivé. 1835-ben a pesti jogászok táncvigalmán már magyar nyelv? a táncrend, hangsúlyozottan magyaros a viselet. Báljainkon meghonosodik a verbunkos stílusú polgári társastánc formavilága: a palotás, a k?rmagyar és a legnagyobb hatású: a csárdás. A kiegyezés idejére a báli évad újjászületett, befogadva a kering?t, a lengyelkét (polkát), az európai társastánc divatzenéjét a magyar táncformák k?zé.

A táncvigalmak kelléktárához sok minden tartozott, így a táncokat rendez? ceremóniamester, a tánctanár. A h?lgyek gardedámmal érkeztek. Fontos kellékük volt a táncrend, amelyben a gavallérok jó el?re aláírásukkal foglalták le választottjuk egy-egy táncát: a négyest, a kering?t vagy a csárdást.

A báli szezon kiemelked? eseménye volt az uralkodóház tagjai, az udvar, az állami tisztségvisel?k és a tábornoki kar részvételével zajló udvari bál. Az évadnyitó bált évtizedeken át a jogászok szervezték. Rangos eseménynek számítottak a katonai tanintézetek, tiszti kaszinók, altisztek által szervezett bálok, a kül?nféle szakmai k?r?k, szervezetek, ipartestületek táncvigalmai is. Tárunkban a táncrendek bet?rendes jegyzékben kereshet?k.

 

1848-49-es és 1956-os Kort?rténeti gy?jtemények

Buzdítás 1848-bólNemzeti t?rténelmünk mélyebb megismeréséhez, a t?rténelmi tényekkel való szembesüléshez egyéb források felmutatása mellett komoly segítséget adhatnak a politikai tartalmú r?plapok, plakátok. Léteznek olyan t?rténelmi korszakok, hirtelen változásokat hozó id?szakok, melyeknek szükségszer? produktumai a gyorsan el?állítható és terjeszthet? kisnyomtatványok, melyek segítségével emberek százezreihez kell r?vid id? alatt, szerény technikai eszk?z?kkel a napi információt eljuttatni. Az események szinte teljes históriája nyomon k?vethet? a r?plapok és plakátok hiteles tudósítása segítségével. Hasonló id?szakokban létfontosságú volt a t?megek megszólítása, tájékoztatása, így az ilyen típusú dokumentumok ismerete nélkül úgyszólván nem értelmezhet? maga a korszak sem. Nem véletlen, hogy olyan változatos, nagyszámú hirdetmény anyaga volt a méltatlanul lezárult 1848-49-es forradalom és szabadságharc id?szakának vagy az 1956-os forradalomnak.

A magyar nemzeti k?nyvtár egyik igen jelent?s állományegysége az a t?bb mint másfélezer dokumentum, amely az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során, illet?leg az azt k?vet? évben, 1849 decemberéig keletkezett. Ennek a gy?jteménynek jelent?s része sz?veges plakátokból áll, de természetesen r?plapok, rendeletek, tudósítások is találhatók benne.
A másik fontos kort?rténeti gy?jteményrész az 1956-os forradalom és szabadságharc dokumentumai, amely k?zel 1500 darabból áll. Ezeket t?bbségében nyomtatták, de van k?z?ttük stencillel, írógéppel, játéknyomda bet?ivel és kézírással készült is. A legkorábbra datált darabja október 22-én j?tt létre. A forradalom és szabadságharc (október 23 - november 4.) idejéb?l t?bb mint ?tszáz aprónyomtatvány származik. A kés?bbi dokumentumokat részben az ellenállás, részben a megtorlás érdekében adták k?zre.

A gy?jtemény létrej?tte nem a véletlennek k?sz?nhet?. Az Országos Széchényi K?nyvtárban megalakult Ideiglenes Nemzeti Bizottmány gy?lésén Hankiss Elemér vetette fel ennek szükségességét, mert "t?rténelmi id?ket élünk". Ennek hatására a korabeli sajtóban felhívás jelent meg "A forradalom dokumentációja készül a Széchényi K?nyvtárban" címmel, amelyet a k?nyvtár Ideiglenes Nemzeti Bizottmánya nevében Dr. Verny [Veredy] Gyula eln?k írt alá (Magyar Függetlenség 1956. november 3. esti kiadás 2. o.). Idézet ebb?l: "Világviszonylatban is egyedülálló lesz ez a gy?jtemény. Nem kés?i t?rténetírók, hanem a t?rténelmet alakító nemzet ?nmaga számol be itt azokról a küzdelmekr?l, melyeket saját maga és az emberiség j?v?jéért vívott."

Kül?ngy?jteményünk e két értékes egysége teljes állományra vonatkozó bibliográfiai adatokkal került be k?nyvtárunk adatbázisába. Az 1956-os forradalom- és szabadságharc r?plapjai és sz?veges plakátjai pedig már digitális változatban is elérhet?k. így ezek a jelent?s kordokumentumok jobban kutathatóvá váltak.



中文无码肉感爆乳在线_中文有码无码人妻在线_中文字幕av高清片