Ciszterci M?emlékk?nyvtár, Zirc

Nyomtatóbarát változatPDF változat

A zirci apátság épületeA k?nyvtár a Ciszterci rend gy?jteménye. III. Béla király 1182-ben adott letelepedési engedélyt és birtokot a Clairvaux-ból érkezett szerzeteseknek. A Bakony hegység k?zponti medencéjében a k?zépkorban épült monostoruknak feltételezések szerint gazdag k?nyvtára volt, amely a t?r?k terjeszkedés és a végvári harcok során azonban a monostorral együtt elpusztult.

Az apátságot az 1700-as évek elején újra alapították a sziléziai Heinrichau-ból érkezett szerzetesek, és a k?zépkori k?veket felhasználva egy új egyemeletes barokk apátságot építettek. Ebben helyet kapott egy k?nyvtárterem is, amelynek az állományát a Sziléziából hozott k?nyvek képezték. Az els?, 1815-ben készített kéziratos k?tetkatalógusban 2135 m?vet soroltak fel 4157 k?tetben.

Az állomány nagyarányú n?vekedésére a 19. században került sor, amikor a ciszterciek felvállalták a tanítás feladatát is. Az apátok felismerve, hogy m?k?désükh?z és tudományos munkásságukhoz szükségük van szélesk?r? ismeretekre, nagy gondot fordítottak a k?nyvgy?jtemény fejlesztésére. Ekkor került a k?nyvtár állományába t?bb tudományos érték? magángy?jtemény, például Hoffmann József székesfehérvári orvos és Fejér Gy?rgy t?rténettudós hagyatéka.

A k?nyvtár állományát 1857-ben k?lt?ztették a pazar berendezés? nagyterembe. A 19. század végére az állomány gyarapodása szükségessé tette egy újabb, de egyszer?bb bútorzatú terem megnyitását. Ekkor a modern k?nyvtári szempontok miatt az állomány régi rendjét megbontották és új raktározási rendet vezettek be. A k?nyvtár nagyarányú és tervszer? fejlesztését hozzáért? k?nyvtárosok végezték. Nekik k?sz?nhet?, hogy a század els? felében már mintegy 65.000 k?tet k?nyv és folyóirat állt a szerzetesek és a k?rnyékbeli értelmiség rendelkezésére.

A második világháborúban egy vadászrepül? ütk?z?tt a nagyterem tet?szerkezetének, ezzel komoly károkat okozva a bútorzatában és az állományában. Az 1950-ben t?bbek k?z?tt a ciszterci rend m?k?dését is betiltották Magyarországon. Szerencsére az akkori m?vel?désügy irányítói f?lismerték a gy?jtemény kultúrt?rténeti jelent?ségét, m?emléki jellegét ezért úgy d?nt?ttek, hogy a k?nyvtárat eredeti helyén érintetlenül kell meg?rizni. 1953-ban a k?nyvtár felügyeletét az Országos Széchényi K?nyvtár vette át, és nevezték el Zirc leghíresebb szül?ttjér?l, Reguly Antalról. 1989-t?l élnek újra ciszterci szerzetesek az apátság falai k?z?tt, azonban a m?emlékk?nyvtár gondozását továbbra is a nemzeti k?nyvtár látja el.

A k?nyvtár 70 ?snyomtatványt, k?zel 400 antikvát tudhat magáénak, melyek k?zül t?bb csak Zircen található meg Magyarországon. Az állomány tematikailag rendkívül színes, a teológiától a t?rténelmen át a fizikáig számos tudományág képviselteti magát.

KERESéS A KATALóGUSBAN   

Az intézmény manapság kett?s feladatot lát el:
Múzeumként a látogatók szakszer? idegenvezetés segítségével Magyarország egyik fontos kultúrt?rténeti emlékét ismerhetik meg.
Szakk?nyvtárként az értékes régi k?nyves állományával, kül?n olvasóteremmel várja a kutatókat.

Múzeumi nyitvatartás – a nyitvatartási id?n belül a vezetések félóránként (minden óra negyedkor és és háromnegyedkor) indulnak:

  • március 15-t?l november 14-ig: kedd-vasárnap 9-17 óra k?z?tt
  • november 15-t?l március 14-ig: kedd-vasárnap 10-16 óra k?z?tt.

Információ, bejelentkezés

Olvasótermi nyitva tartás - a használathoz el?zetes bejelentkezés szükséges.

  • kedd-péntek 9-16 óra k?z?tt

Elérhet?ségek



中文无码肉感爆乳在线_中文有码无码人妻在线_中文字幕av高清片